6. A víz biológiai szerepe

Amint a természetben, úgy az élő szervezeteket (emberi, állati, növény) felépítő vegyületek között is a víz fordul elő a legnagyobb mennyiségben. A sejt és testnedvek legnagyobb részét víz teszi ki, az emberi izmok háromnegyede, a zsírszövet egynegyede, sőt a csontok egyötöd része is víz. Ez a Föld összes vízkészletének csupán elenyésző részét teszi ki, de biológiai szempontból létfontosságú részét.
Az emberi testnek is, halálunkig csökkenő mértékben, legnagyobb része víz: a magzatként (95%), újszülött korban 74%, míg felnőtt korban 70%-ra tehető. Szerveink közül a vér 86, a máj 84, az agy és a szív 78, de még az izmok is 70 százalék vizet tartalmaznak.
Az anyagcsere folyamán a víz, mint a szervezet legfontosabb oldószere szállítja a tápanyagokat sejtekbe, majd az ott lezajló folyamatok végtermékeit a sejtekből a tüdőbe, a vesébe, és közvetítésével távoznak a salakanyagok szervezetünkből a bélcsatornán keresztül. Az emberi szervezetnek pusztán ezekhez az anyagcsere-folyamatokhoz naponta legalább másfél, míg összesen mintegy 2-3 liter vízre van szüksége. Ennek nagy részét a semmi mással nem pótolható ivóvízként kell a szervezetbe juttatnunk, kisebb hányadát a víz felhasználásával készült táplálékokkal.
A víz másik fontos feladata a szervezetünk hőszabályozása. Melegben, nagy fizikai terhelés (munka, sporttevékenység) közben a test belső hőmérséklete emelkedik, ez a bőr verejtékmirigyeit erősebb munkára készteti, a fokozódó izzadás (párolgás) hőleadással jár, és a test hőmérséklete csökken.
Amíg élelem hiányában akár egy hónapig is életben maradhat az ember, addig víz nélkül már 3-4 nap után leállnak az életfolyamatai.
A fentiekből is láthatjuk, hogy víz nélkül nincs élet.