7. A víz felhasználása

A Földön leggyakrabban előforduló vegyület a víz, ebből következően a felhasználása is széleskörű. Életünk hétköznapjaitól kezdve az űrkutatásig szinte nem tudunk olyan területet mondani, ahol a víz valamilyen formában ne játszana jelentős szerepet.
A legalapvetőbb, és minden ember számára nélkülözhetetlen felhasználási területe az élő szervezetek életfolyamataiban történő részvétele. Hisz tudjuk, nélküle nincs élet.
1. Nyersanyagként az édes vizeket a legnagyobb (kb. 70%) mennyiségben a mezőgazdaság használja, legismertebb módon a halászatban (halastavak), és növénytermesztésnél (öntözésre).
A másik fő gazdasági ág, az ipar kisebb arányban (kb. 20%) használja, amelynek legnagyobb vízigényű területe a villamosenergia-ipar, de az itt felhasznált hűtővíz jelentős részét visszaforgatják. A legjelentősebb vízhasználó így a feldolgozó (élelmiszer-, vegy-, fém-, és gép-) ipar.
A fennmaradó mintegy 10% mennyiséget vízi közmű szolgáltatásként a háztartások és egyéb kommunális jellegű létesítmények (szállodák, vendéglők, irodaházak, iskolák, stb.) vízellátására használják fel.
2. Energiaforrásként a víz az egyoldalú fosszilis energiafüggőség csökkentésében játszik - Magyarországon ugyan a Kiskörei és a Tiszalöki, valamint a kis- és törpe vízerőművek szerény teljesítménye miatt elég jelentéktelen - szerepet.
3. Vízi útként a szállítás, és közlekedés a víz egyik legnagyobb gazdasági jelentőségű felhasználási területe. Hiszen a világkereskedelem számára nagy mennyiségben, nagy távolságokra történő szállítások ma - egyik leggazdaságosabb módon - vízi utak igénybe vételével történnek.
4. Kisebb, de ma már egyre növekvő gazdasági jelentőséggel bír még a vízi idegenforgalom, ennek alátámasztására elég csak a tengerpartokra, vagy magyar viszonylatban Balatonra, és a strandokra gondolnunk.