13. Az esővíz

Az eső a csapadék folyékony halmazállapotú formája, amely a Föld vízkészletének körforgásában keletkezik: a felszíni vizek (óceánok, tengerek) egy része elpárolog, felhőkbe tömörül. Amikor ezek túltelítetté válnak, a víz gömb alakú cseppekké kondenzálódik, amelyet a levegő a hidegebb hőmérsékleti tartományok felé feláramlása, a hideg és a meleg légtömegek keveredése, vagy hideg felülettel való érintkezése okoz. Valószínűségét növelik a levegő szilárd (por, korom, pollen) szennyeződései, mint kondenzációs magok. A kondenzáció miatt alapvetően lágyvíz, de kémiai összetételét a levegő (amelyen keresztül a földre jut) szennyeződései nagymértékben megváltoztatják. Bizonyos nagyság elérésével a föld vonzó erejét már nem egyenlíti ki a felhajtóerő, és a cseppek legnagyobb része visszahull a felszínre (egy kevés esés közben a levegőben elpárolog), majd onnan a patakok és folyók segítségével újra visszajut a kiindulási helyére. Az eső 0,5 mm-nél nagyobb vízcseppekből áll, a 4 mm-nél nagyobbak szétesnek, a kisebbeket szitálásnak mondjuk. Időbeli, és mennyiségi eloszlását az éghajlat nagyban befolyásolja. Jótékony hatása a felszín növényvilágának kialakulásában, az élelmiszerként felhasznált növényeink fejlődésében nélkülözhetetlen, hiánya aszályt, sok esetben élelmiszerellátási gondokat okozhat. A túl nagy mennyiségű eső viszont megemeli a talajvíz szintjét, és árvizeket hoz. Ezek elkerülése miatt is fontos, hogy gazdálkodjunk vele, gyűjtsük össze, és hasznosítsuk a háztartásunkban is.