17. Csapadékvíz felfogásának módjai

Egy térség vízgazdálkodását nagy mértékben meghatározza a csapadék mennyiségi és időbeli eloszlása, ugyanis a körforgásban a felszínre visszahulló víz jelentős hatással van a felszíni és felszín alatti vízkészletekre is. A csapadékvíz megtartásával ezért magunk is hozzájárulunk a hatékonyabb vízgazdálkodáshoz, mert óvjuk az egyre csökkenő víztartalékainkat.
A csapadékvizek települési hasznosítása két szinten történik: az épületek tetővizeinek megtartása, összegyűjtése elsősorban a háztartások, míg a burkolt, vagy burkolatlan felületekről lefolyó csapadékvizeké a települési vízgazdálkodás feladata.
Az esővíz gyűjtésének legegyszerűbb módja - amit saját háza körül bárki megtehet - a tetőnkről lefolyó víz elvezetése a megfelelő nagyságú hordókba, tartály(ok)ba, ami igazából még pénzünkbe sem kerül. Még a felületről lemosott nagyobb szennyeződések kiszűrését is megoldhatjuk házilag. Apró hátrányaként említhető az esővíz kémiai elszennyeződésének és az algásodásának a veszélye. Nagyobb kert, vagy telek esetén már a háztartásoknál is szóba kerülhetnek kisebb-nagyobb anyagi ráfordítással járó megoldások. Ilyen lehet a szabadon álló, vagy földbe süllyesztett, víztárolásra alkalmas nagyobb műanyag tároló, amely szivattyúval kiszolgálhat kerti öntözőrendszert, vagy akár másodlagos vízvezeték hálózatot (WC, mosóvíz) is. Az esővíz megtartására alkalmas a kerti tó, vagy a szikkasztó (amelyből a víz lassan szivárog le a talajba) is. A települési szintű vízgazdálkodás és a csapadékvíz elvezető hálózat kiépítése, és üzemeltetése (akár megbízás alapján) a helyi önkormányzat felelőssége és feladata. Természetesen az egyéni felelősség ebben az esetben is fennáll: a vízelvezető árkok saját ingatlanunk előtti tisztán tartásával biztosítsuk a csapadék szabad elfolyását.