Egy térség vízgazdálkodását nagy mértékben
meghatározza a csapadék mennyiségi és időbeli eloszlása, ugyanis a körforgásban a felszínre
visszahulló víz jelentős hatással van a felszíni és felszín alatti vízkészletekre is. A
csapadékvíz megtartásával ezért magunk is hozzájárulunk a hatékonyabb vízgazdálkodáshoz, mert
óvjuk az egyre csökkenő víztartalékainkat.
A csapadékvizek települési hasznosítása két szinten történik: az épületek tetővizeinek
megtartása, összegyűjtése elsősorban a háztartások, míg a burkolt, vagy burkolatlan felületekről
lefolyó csapadékvizeké a települési vízgazdálkodás feladata.
Az esővíz gyűjtésének legegyszerűbb módja - amit saját háza körül bárki megtehet - a
tetőnkről lefolyó víz elvezetése a megfelelő nagyságú hordókba, tartály(ok)ba, ami igazából még
pénzünkbe sem kerül. Még a felületről lemosott nagyobb szennyeződések kiszűrését is megoldhatjuk
házilag. Apró hátrányaként említhető az esővíz kémiai elszennyeződésének és az algásodásának a
veszélye. Nagyobb kert, vagy telek esetén már a háztartásoknál is szóba kerülhetnek
kisebb-nagyobb anyagi ráfordítással járó megoldások. Ilyen lehet a szabadon álló, vagy földbe
süllyesztett, víztárolásra alkalmas nagyobb műanyag tároló, amely szivattyúval kiszolgálhat
kerti öntözőrendszert, vagy akár másodlagos vízvezeték hálózatot (WC, mosóvíz) is. Az esővíz
megtartására alkalmas a kerti tó, vagy a szikkasztó (amelyből a víz lassan szivárog le a
talajba) is. A települési szintű vízgazdálkodás és a csapadékvíz elvezető hálózat kiépítése, és
üzemeltetése (akár megbízás alapján) a helyi önkormányzat felelőssége és feladata. Természetesen
az egyéni felelősség ebben az esetben is fennáll: a vízelvezető árkok saját ingatlanunk előtti
tisztán tartásával biztosítsuk a csapadék szabad elfolyását.
Designed with Mobirise html web themes