20. Esővíz gyűjtés nagyban

A globális felmelegedés hatására a Kárpát-medence éghajlata is egyre szárazabbá válik, ami a rendelkezésre álló vízkészlet csökkenésével is jár. A Föld átlaghőmérsékletének 1-1,5 ºC-os emelkedése a hazai éves csapadékmennyiség 10%-os csökkenését is eredményezheti, tehát már a közeli jövőben a víz is szűkös erőforrásunkká válik. Az esővíz összegyűjtését a háztartásokban kell elkezdeni, de hatásosabb megoldást a nagyobb mennyiségben történő összegyűjtés jelent.
Komolyabb tetővíz-hasznosításra az utóbbi időben már nálunk is egyre inkább elterjednek a nagyobb méretű felszíni és földalatti (betonból, acélból, vagy műanyagból készült csapadékvíz-tároló tartályok. A mai kertek építésekor már egyre gyakrabban telepítenek föld alatti esővízgyűjtő tartályokhoz kapcsolt öntözőrendszert is. A térszint alatti elhelyezés előnye, hogy meggátolja az esővíz napsütés általi felmelegedésével járó minőség romlását, az algák elszaporodását.
Az esővízgyűjtés tartályos módszeréhez képest ma már kivitelezhetők sokkal nagyobb kapacitású, összetettebb rendszerek is. Ám a föld alatti, vagy épületben elhelyezett tárolók, szivattyúk, szűrők és tisztítóberendezések telepítése, valamint működtetése már komolyabb költségekkel jár.
A csapadékvíz tárolásának egy másik módszere, a kerti tó kialakítása. Igaz, ez
már valamennyi szakértelmet is igényel, mert ennél az esővíznek az egyszerű mechanikai tisztításán túl homokszűrős, aktív szenes kezelését is érdemes megoldanunk.
A tetőről lefolyó csapadékvizet csatorna segítségével elvezethetjük talajszint alatti tároló-szikkasztó rendszerbe is, amelyből a víz fel nem használt része fokozatosan leszivárog a mélyebb talajrétegekbe. Egyszerűbb megoldása egy beomlástól védett gödör, amelyet kaviccsal töltenek fel, vagy lyukacsos betongyűrűket ásnak le a földbe, de nagy felülete miatt leghatékonyabb a gondosan megtervezett műanyag szikkasztó rácsozat.