3. A víz előfordulása a természetben

Mint azt tudjuk: a víz az egyetlen anyag, amely a természetben mind a három halmazállapotában megtalálható.
Naprendszerünkben a Földön kívül már több bolygón is igazoltak valamilyen formájában vizet a tudósok. Például jeget találtak a Holdon, és a Merkúron, radarral azonosítottak folyékony vizet a Marson, 1,5 km-rel a jégsapka alatti tóban, a Jupiter két, a Szaturnusz egy holdján pedig hatalmas óceánokat fedeztek fel, melyek így akár a földönkívüli élet élőhelyei lehetnek.
A Föld leggyakoribb vegyülete a víz, felületének 71%-át borítja (egyenletesen elterülve közel három kilométer vastag burkot képezne). Ennek a hatalmas vízmennyiségnek 97,4 %-át a tengerek és óceánok magas sótartalmú vize teszi ki, amely közvetlenül felhasználásra nem alkalmas sem ivóvíznek, sem ipari, sem mezőgazdasági célokra. A fennmaradó, csupán 2,6 százaléknyi édesvíz nagy része pedig szilárd alakban (jég) található.
A folyékony és szilárd halmazállapotú víz két formában fordul elő leggyakrabban: a felszíni vizek, és az ezek mennyiségének 15-50 százalékára becsült, kőzetburokban található, kémiailag kötött víz; gázhalmazállapotban pedig a légkör vízgőzeként van jelen.
Ásványként az oxidásványok osztályba (az egyszerű oxidok közé) tartozik, tetraéderes elemi cellái hatszöges kristályrendszert alkotnak (szemmel is jól látható példája a hópehely). Kőzetként hidrogén-oxid ásványból álló üledékes kőzet.