2022. október 7. (péntek) 10:45
Forró vére vitte a sírba a gazdát
Sajószentpéter korabeli életét bemutató sorozatunkban már eddig is igyekeztünk a település társadalmát foglalkoztató események minél több síkját bemutatni. A mostani részben az élet olyan vetületének eseményét idézünk újra fel, amely jelegénél fogva nem a legkedvezőbb színben tünteti fel sem a kort, sem a helyszínt, de a teljes korképhez hozzátartozik. A több mint száz évvel ezelőtt történt apagyilkosságot, amely akkor nem csupán Sajószentpéter közvéleményét rázta meg.
A Miskolci Reggeli Hírlap 1918. szeptember 27-én adta hírül:
„Apagyilkosság Sajószentpéteren
A szeretőtartó gazda tragédiája - A családja tette el láb alól — gyilkost béreltek 2000 koronáért
A közeli Sajószentpéter lakosságát vasárnap reggel óta állandó izgalomban tartják egy bűntény részletei. Vasárnapra virradó éjjel meggyilkolták a község egyik módos gazdáját: id. Lakatos Lajost. Éjszaka, amikor a szeretőjétől jött haza, lestek reá a gyilkosok s a csendőrség már csak a vérbefagyott holttestre akadt. Két nap alatt azonban sikerült a gyilkosságnak minden részletét kikutatni és a tetteseket elfogni. Kedden reggel már telefonon közölte a sajószentpéteri csendőrőrs vezetője a miskolczi kir. ügyészséggel, hogy a gyilkosokat sikerült kézire kerítenie. A gyilkos egy cs. és kir. 34. gyalogezredbeli tizedes, a felbujtók pedig a meggyilkolt családtagjai. Ma reggel azután már be is szállították a gyilkosokat Miskolczra. A meggyilkolt feleségét és az egyik fiát: ifj. Lakatos Lajost a kir. ügyészséghez, a másik fiát: Lakatos Istvánt a gyilkossal Káposzta Lajos tizedessel együtt a katonai hatósághoz.
A gyilkosság részletei a következők:
Id. Lakatos Lajosnak évek óta viszonya volt egy sajószentpéteri asszonnyal. Jövedelmét, terményeit, pénzét évek óta megosztotta szeretője és családja között. Sokszor a család rovására és határozott kárára. Felesége, gyerekei hiába kérlelték, kérték, hogy hagyjon fel azzal az asszonnyal, a közbeavatkozásért szidás és verés volt a felelet.
A szerető miatt állandó volt a civódás, veszekedés, harag a Lakatos-családban. A féltékenységtől amúgy is szenvedő, a rossz bánásmód miatt meggyötört hitves már évekkel ezelőtt hangoztatta, hogy nem bánná, ha valami történne a hites urával. Legalább is a meggyilkolt testvére: Csodó Istvánné született Lakatos Mária kihallgatásakor azt vallotta, hogy sógornője ezelőtt nyolc évvel 200 koronát ígért neki, ha a férjét elteszi láb alól. A háború alatt, amikor az élelmiszerhiányt bizony még a faluban is megérezték, még inkább bántotta Lakatosékat, hogy az öreg mindent az asszonyához hord. Napról-napra jobban megérlelődött bennök az elhatározás, hogy csendes embert csinálnak a ház fejéből. Most, a nyár utolján a miskolczi barakk-kórházban összeismerkedett a meggyilkolt gazda kisebbik fia: Lakatos István Káposzta Lajos cs. és kir. 34. gyalogezredben tizedessel. Jó pajtások lettek. Minden keserűségüket kiöntötték egymás előtt. Így került szóba az öreg Lakatos viszonya is, meg az, hogy mennyit tűr, menynyit szenved, mennyi rövidségét látja ennek a családja. Meg az is, hogy valamit kellene csinálni az öreggel. Ha másként nem lehet tőle megszabadulni, hát kioltani a gyertyáját. Lakatos István két ízben is kivitte magával Sajószentpéterre Káposzta Lajost. Itt aztán addig- addig beszéltek neki a dologról, amíg ráállt az alkura. Ifj. Lakatos Lajos 2000 koronát ígért neki, ha végrehajtja a gyilkosságot. Az öregasszony pedig — ahogy Káposzta Lajos vallotta — még élelmiszereket, bőséges enni-innivalót is helyezett kilátásba. Vasárnap megint kiment a két katonacimbora Sajószentpéterre. A nap folyamán elhatározták, hogy: — Ma este! Este kilenc óra felé a Lakatosék kertjük végében levő szalmakazalhoz mentek. Ott Káposzta Lajos leült, Lakatos István pedig lehúzta a lábáról a bakkancsot és nesztelen lépésekkel mezítláb lopódzott be a szüléi házba, ahol közölte bátyjával, hogy ma este végrehajtják a hónapok óta tervezett gyilkosságot.
ifj. Lakatos Lajos helyeselte az elhatározásukat, majd öccsével együtt ő is kiment a kazalhoz, ahol Káposztának egy nagy karéj kenyeret adott és egy 9 milliméteres, hatlövetű revolvert s hozzá hat töltényt. És megígérte, hogyha ügyesen intézi a dolgát, a gyilkosság elkövetése után kifizeti a megígért 2000 koronát. Ifj. Lakatos Lajos ezután visszatért a házba, de megígérte, hogy később ő is kimegy a szőlő aljába a borházhoz. Mert ott kellett meglesni az öreget, amikor a szeretőjétől hazafelé tart. Káposzta Lajos és Lakatos István ezután kimentek a falu szélétől alig egy kilométernyire levő Pipis-hegyre és kinyitva a Lakatosék borházának ajtaját kivették belőle az ott levő Wendt fegyvert, amit Káposzta magához vett. Majd kihúzódtak a pincékhez vezető kocsiút mellé, egy alig 75-80 cm magas élő sövény vagy inkább bozót aljába és vártak.
Úgy fél 12 óra felé látják, hogy a kocsiúton jön velük szemben az öreg Lakatos. Káposzta bevárta, amíg az öreg megfelelő távolságra jött. Ekkor rálőtt. Id. Lakatos Lajost hasba találta a lövés és felbukott. A földön aztán elkezdett jajgatni és segítségért kiabálni, mire a fia, Lakatos István izgatottan nógatta a gyilkost, hogy végezzen vele, mert még bajt hoz a fejükre a kiabálásával.
Káposzta erre a puskatussal szétverte az öreg Lakatos Lajos fejét. Majd, amikor látta, hogy mozdulatlan, oda cipelte az út melletti szakadékba, a kukoricaföld szélére. Mielőtt azonban tovább mentek volna, Káposzta kivette áldozatának zsebéből vastag bőrtárcáját, melyben 2900 korona papírpénz volt.
Ifj. Lakatos István a tárcát — tartalmával együtt — a kikötött vérdíj fejében átadta a gyilkosnak.
Majd a véres Wendt fegyvert, melynek nyaka a súlyos ütések alatt kettétörött, elrejtették a község alsó végétől mintegy fél kilométernyire levő trágyadombba s ők maguk pedig begyalogoltak Miskolczra. Hajnalban jelentette aztán a sajószentpéteri csendőrőrsnek a másik fiú: ifj. Lakatos Lajos, hogy apját az éjszaka meggyilkolták és kirabolták.
A gyilkos, Káposzta Lajos tizedes beösmerte a tettét és megnevezte felbujtóit. Ifj. Lakatos Lajos és Lakatos István szintén teljes beösmerésben vannak. Rettentő bűnüket azzal igyekeznek menteni, hogy már elviselhetetlen volt az életük apjuk miatt, ki családjával már semmit sem törődött és nekik látni kellett, hogy vándorol apránként a gazdaságuk az öreg szeretőjéhez. Özv. Lakatos Lajosné beismerte azt, hogy sokszor mondta egyik előtt is, másik előtt is, hogy mekkora jótétemény volna a családra, ha az öreget valahogy elnémíthatnák örökre, azt azonban tagadja, hogy Káposzta Lajost ő biztatta volna fel a gyilkosság elkövetésére…”
Négy év elteltével, a fenti lap 1922. december10-i számában már az ügy tárgyalásáról tudósított:
„— Tizenkét évi súlyos börtönre ítélték a sajószentpéteri apagyilkost.
Három napon át tartó tárgyalás után szombaton délelőtt hirdette ki az ítéletet a miskolczi honvédtörvényszék hadbírósága Lakatos István sajószentpéteri földmíves és Káposzta Lajos bányamunkás, volt tizedes bűnügyében, akik 1918-ban közös elhatározással meggyilkolták Sajószentpéteren id. Lakatos Lajos vagyonos gazdálkodót. Mivel a gyilkosság idejében mindketten katonák voltak, a gyilkosok felett, mint illetékes hadbíróság ítélkezett a honvédtörvényszék. A tárgyalást Koller hadbíró őrnagy vezette, a bíróság elnöke Rieger ezredes volt, a vádat Hudák hadbíró százados képviselte, a vádlottak védelmét dr. Rochlitz Dezső ügyvéd látta el. (…)
— A gyilkosság nagy izgalmat keltett annak idején Sajószentpéter környékén. Gálfy csendőrőrmester néhány napi nyomozás után a gyilkosokat elfogta, akik beismerő vallomást tettek. Lakatos elmondotta, hogy apja rosszul bánt családjával, azért határozta el, hogy elteszi láb alól. Felbérelte Káposztát, akit kivitt Sajószentpéterre. Meglesték apjukat, mire Káposzta egy régi típusú Wendt fegyverrel lelőtte apját, míg a fiú addig ütlegelte apját, míg csak meg nem halt. Az apagyilkost és a bérencet annakidején a kassai hadbíróságra, majd a cseh megszállás idején a nyíregyházai hadosztálybíróságra szállították.
— A proletárdiktatúra alatt kiszabadultak a gyilkosok és a tárgyalásig szabadlábon voltak. Az apagyilkos fiú Sajószentpéteren gazdálkodott, míg Káposzta bányász lett.
A bíróság Lakatos Istvánt az apagyilkosságra való felbujtói bűnrészesség miatt tizenkét évi súlyos börtönre, Káposzta Lajost, mint tettest 6 évi súlyos börtönre ítélték. Az ítéletben a hadbíró ügyész megnyugodott, a védő az ítélet ellen semmiségi panaszt jelentetett be. Az ítélet kihirdetése után az eddig szabadlábon levő elítélteket nyomban letartóztatták.
Sajószentpéter anno (27. rész)
Forró vére vitte a sírba a gazdát
Sajószentpéter korabeli életét bemutató sorozatunkban már eddig is igyekeztünk a település társadalmát foglalkoztató események minél több síkját bemutatni. A mostani részben az élet olyan vetületének eseményét idézünk újra fel, amely jelegénél fogva nem a legkedvezőbb színben tünteti fel sem a kort, sem a helyszínt, de a teljes korképhez hozzátartozik. A több mint száz évvel ezelőtt történt apagyilkosságot, amely akkor nem csupán Sajószentpéter közvéleményét rázta meg.
A Miskolci Reggeli Hírlap 1918. szeptember 27-én adta hírül:
„Apagyilkosság Sajószentpéteren
A szeretőtartó gazda tragédiája - A családja tette el láb alól — gyilkost béreltek 2000 koronáért
A közeli Sajószentpéter lakosságát vasárnap reggel óta állandó izgalomban tartják egy bűntény részletei. Vasárnapra virradó éjjel meggyilkolták a község egyik módos gazdáját: id. Lakatos Lajost. Éjszaka, amikor a szeretőjétől jött haza, lestek reá a gyilkosok s a csendőrség már csak a vérbefagyott holttestre akadt. Két nap alatt azonban sikerült a gyilkosságnak minden részletét kikutatni és a tetteseket elfogni. Kedden reggel már telefonon közölte a sajószentpéteri csendőrőrs vezetője a miskolczi kir. ügyészséggel, hogy a gyilkosokat sikerült kézire kerítenie. A gyilkos egy cs. és kir. 34. gyalogezredbeli tizedes, a felbujtók pedig a meggyilkolt családtagjai. Ma reggel azután már be is szállították a gyilkosokat Miskolczra. A meggyilkolt feleségét és az egyik fiát: ifj. Lakatos Lajost a kir. ügyészséghez, a másik fiát: Lakatos Istvánt a gyilkossal Káposzta Lajos tizedessel együtt a katonai hatósághoz.
A gyilkosság részletei a következők:
Id. Lakatos Lajosnak évek óta viszonya volt egy sajószentpéteri asszonnyal. Jövedelmét, terményeit, pénzét évek óta megosztotta szeretője és családja között. Sokszor a család rovására és határozott kárára. Felesége, gyerekei hiába kérlelték, kérték, hogy hagyjon fel azzal az asszonnyal, a közbeavatkozásért szidás és verés volt a felelet.
A szerető miatt állandó volt a civódás, veszekedés, harag a Lakatos-családban. A féltékenységtől amúgy is szenvedő, a rossz bánásmód miatt meggyötört hitves már évekkel ezelőtt hangoztatta, hogy nem bánná, ha valami történne a hites urával. Legalább is a meggyilkolt testvére: Csodó Istvánné született Lakatos Mária kihallgatásakor azt vallotta, hogy sógornője ezelőtt nyolc évvel 200 koronát ígért neki, ha a férjét elteszi láb alól. A háború alatt, amikor az élelmiszerhiányt bizony még a faluban is megérezték, még inkább bántotta Lakatosékat, hogy az öreg mindent az asszonyához hord. Napról-napra jobban megérlelődött bennök az elhatározás, hogy csendes embert csinálnak a ház fejéből. Most, a nyár utolján a miskolczi barakk-kórházban összeismerkedett a meggyilkolt gazda kisebbik fia: Lakatos István Káposzta Lajos cs. és kir. 34. gyalogezredben tizedessel. Jó pajtások lettek. Minden keserűségüket kiöntötték egymás előtt. Így került szóba az öreg Lakatos viszonya is, meg az, hogy mennyit tűr, menynyit szenved, mennyi rövidségét látja ennek a családja. Meg az is, hogy valamit kellene csinálni az öreggel. Ha másként nem lehet tőle megszabadulni, hát kioltani a gyertyáját. Lakatos István két ízben is kivitte magával Sajószentpéterre Káposzta Lajost. Itt aztán addig- addig beszéltek neki a dologról, amíg ráállt az alkura. Ifj. Lakatos Lajos 2000 koronát ígért neki, ha végrehajtja a gyilkosságot. Az öregasszony pedig — ahogy Káposzta Lajos vallotta — még élelmiszereket, bőséges enni-innivalót is helyezett kilátásba. Vasárnap megint kiment a két katonacimbora Sajószentpéterre. A nap folyamán elhatározták, hogy: — Ma este! Este kilenc óra felé a Lakatosék kertjük végében levő szalmakazalhoz mentek. Ott Káposzta Lajos leült, Lakatos István pedig lehúzta a lábáról a bakkancsot és nesztelen lépésekkel mezítláb lopódzott be a szüléi házba, ahol közölte bátyjával, hogy ma este végrehajtják a hónapok óta tervezett gyilkosságot.
ifj. Lakatos Lajos helyeselte az elhatározásukat, majd öccsével együtt ő is kiment a kazalhoz, ahol Káposztának egy nagy karéj kenyeret adott és egy 9 milliméteres, hatlövetű revolvert s hozzá hat töltényt. És megígérte, hogyha ügyesen intézi a dolgát, a gyilkosság elkövetése után kifizeti a megígért 2000 koronát. Ifj. Lakatos Lajos ezután visszatért a házba, de megígérte, hogy később ő is kimegy a szőlő aljába a borházhoz. Mert ott kellett meglesni az öreget, amikor a szeretőjétől hazafelé tart. Káposzta Lajos és Lakatos István ezután kimentek a falu szélétől alig egy kilométernyire levő Pipis-hegyre és kinyitva a Lakatosék borházának ajtaját kivették belőle az ott levő Wendt fegyvert, amit Káposzta magához vett. Majd kihúzódtak a pincékhez vezető kocsiút mellé, egy alig 75-80 cm magas élő sövény vagy inkább bozót aljába és vártak.
Úgy fél 12 óra felé látják, hogy a kocsiúton jön velük szemben az öreg Lakatos. Káposzta bevárta, amíg az öreg megfelelő távolságra jött. Ekkor rálőtt. Id. Lakatos Lajost hasba találta a lövés és felbukott. A földön aztán elkezdett jajgatni és segítségért kiabálni, mire a fia, Lakatos István izgatottan nógatta a gyilkost, hogy végezzen vele, mert még bajt hoz a fejükre a kiabálásával.
Káposzta erre a puskatussal szétverte az öreg Lakatos Lajos fejét. Majd, amikor látta, hogy mozdulatlan, oda cipelte az út melletti szakadékba, a kukoricaföld szélére. Mielőtt azonban tovább mentek volna, Káposzta kivette áldozatának zsebéből vastag bőrtárcáját, melyben 2900 korona papírpénz volt.
Ifj. Lakatos István a tárcát — tartalmával együtt — a kikötött vérdíj fejében átadta a gyilkosnak.
Majd a véres Wendt fegyvert, melynek nyaka a súlyos ütések alatt kettétörött, elrejtették a község alsó végétől mintegy fél kilométernyire levő trágyadombba s ők maguk pedig begyalogoltak Miskolczra. Hajnalban jelentette aztán a sajószentpéteri csendőrőrsnek a másik fiú: ifj. Lakatos Lajos, hogy apját az éjszaka meggyilkolták és kirabolták.
A gyilkos, Káposzta Lajos tizedes beösmerte a tettét és megnevezte felbujtóit. Ifj. Lakatos Lajos és Lakatos István szintén teljes beösmerésben vannak. Rettentő bűnüket azzal igyekeznek menteni, hogy már elviselhetetlen volt az életük apjuk miatt, ki családjával már semmit sem törődött és nekik látni kellett, hogy vándorol apránként a gazdaságuk az öreg szeretőjéhez. Özv. Lakatos Lajosné beismerte azt, hogy sokszor mondta egyik előtt is, másik előtt is, hogy mekkora jótétemény volna a családra, ha az öreget valahogy elnémíthatnák örökre, azt azonban tagadja, hogy Káposzta Lajost ő biztatta volna fel a gyilkosság elkövetésére…”
Négy év elteltével, a fenti lap 1922. december10-i számában már az ügy tárgyalásáról tudósított:
„— Tizenkét évi súlyos börtönre ítélték a sajószentpéteri apagyilkost.
Három napon át tartó tárgyalás után szombaton délelőtt hirdette ki az ítéletet a miskolczi honvédtörvényszék hadbírósága Lakatos István sajószentpéteri földmíves és Káposzta Lajos bányamunkás, volt tizedes bűnügyében, akik 1918-ban közös elhatározással meggyilkolták Sajószentpéteren id. Lakatos Lajos vagyonos gazdálkodót. Mivel a gyilkosság idejében mindketten katonák voltak, a gyilkosok felett, mint illetékes hadbíróság ítélkezett a honvédtörvényszék. A tárgyalást Koller hadbíró őrnagy vezette, a bíróság elnöke Rieger ezredes volt, a vádat Hudák hadbíró százados képviselte, a vádlottak védelmét dr. Rochlitz Dezső ügyvéd látta el. (…)
— A gyilkosság nagy izgalmat keltett annak idején Sajószentpéter környékén. Gálfy csendőrőrmester néhány napi nyomozás után a gyilkosokat elfogta, akik beismerő vallomást tettek. Lakatos elmondotta, hogy apja rosszul bánt családjával, azért határozta el, hogy elteszi láb alól. Felbérelte Káposztát, akit kivitt Sajószentpéterre. Meglesték apjukat, mire Káposzta egy régi típusú Wendt fegyverrel lelőtte apját, míg a fiú addig ütlegelte apját, míg csak meg nem halt. Az apagyilkost és a bérencet annakidején a kassai hadbíróságra, majd a cseh megszállás idején a nyíregyházai hadosztálybíróságra szállították.
— A proletárdiktatúra alatt kiszabadultak a gyilkosok és a tárgyalásig szabadlábon voltak. Az apagyilkos fiú Sajószentpéteren gazdálkodott, míg Káposzta bányász lett.
A bíróság Lakatos Istvánt az apagyilkosságra való felbujtói bűnrészesség miatt tizenkét évi súlyos börtönre, Káposzta Lajost, mint tettest 6 évi súlyos börtönre ítélték. Az ítéletben a hadbíró ügyész megnyugodott, a védő az ítélet ellen semmiségi panaszt jelentetett be. Az ítélet kihirdetése után az eddig szabadlábon levő elítélteket nyomban letartóztatták.
Kiss B.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza