Sajószentpéter anno (86. rész)
Azok a régi szép idők
Sorozatunk ezen részében maradunk az 1975. esztendőben, a hír is ugyanúgy örömteli, mint az Egészségügyi Központ létrehozása – mindkettő a község várossá fejlődéséhez vezető úton egy-egy újabb lépés volt -, csak a helyszín más. Az egykor magának messze földön is nevet szerző üveggyár, amely bezárása után mára – ha a lelkekből még nem is, de – a közbeszédből már egyre jobban kikopik, megmarad keserű emléknek, mint az üvegfúvó munkás szobra a főút mellett. Sikerült ugyan a városi rangot visszaszerezni, de szinte ezzel egyidőben el is veszíteni azt, amitől igazán város marad egy település. Az utolsót az összetartó, és lélekben összetartozó közösségek közül, amelyek egykor élénk kulturális- és sportéletet tudtak maguknak, és az egész településnek teremteni.
Az Észak-Magyarország 1975. augusztus 24-én megjelent lapszámában még nyomát sem találjuk a későbbi méltatlan és szomorú végkifejletnek:
„Újdonságok a sajószentpéteri üveggyárban
Szitanyomó — Kopisol — Zöld konyakos palack
Az Üvegipari Művek Sajószentpéteri Üveggyára számos terméket, többféle konzervüveget, boros-, szeszes-, sörös-, ásványvizes-, gyümölcslé-, üdítőitalos-, tejes és gyógyszeres palackokat, valamint különféle üvegszál-termékeket állít elő. A gyár rekonstrukciójának harmadik szakasza az idén júniusban fejeződött be. Még ennek keretében került sor egy nagy teljesítményű, NSZK gyártmányú, közel kétmillió forint értékű, úgynevezett szitanyomó berendezés beszerzésére és üzembe állítására. A kétszínnyomásra alkalmas berendezés segítségével a papírcímke helyett igen tartós festésre, megjelölésre, feliratozásra nyílik lehetőség azoknál a palackoknál, amelyeket általában egy célra használnak. Így a gyár ez év közepén kezdett hozzá a traubisodás üvegek gyártásához, illetve az új szitanyomó berendezés segítségével a palackok állandó megjelöléséhez. A berendezéssel 60 ezer palack tartós festése készíthető el naponta. A tervek szerint az idén a sajószentpéteri üveggyárban közel hárommillió darab traubisodás palackot készítenek és címkéznek a már említett módon. A nagy kapacitású berendezés jobb kihasználása érdekében jövőre más üdítőitalos palackok megjelölését is ezzel a berendezéssel kívánják megoldani, azonkívül az exportlehetőségek maximális kihasználására is törekednek. Ha figyelembe vesszük, hogy egy-egy palack papírcímkével való ellátása átlagosan 1-1,20 forintba kerül, akkor valóban érdemes arra törekedni, hogy a speciális, állandóan egycélú felhasználásra rendeltetett palackokat a papírcímkézés helyett sokkal gazdaságosabban, a szitanyomó berendezés segítségével feliratozzák.
A gyár saját műszaki gárdája fejlesztette ki az úgynevezett Kopisol nevet viselő, újfajta hangszigetelő anyag gyártását is. És ugyancsak nekik köszönhető a Kopisol készítéséhez szükséges berendezés tervezése és megvalósítása is. Az új kopogóhangálló lemez, amely tulajdonképpen nem más, mint üvegszálból készült fátyol bitumenezett papír közé téve, elsősorban a házgyári lakásokban lenne felhasználható, ahol a padlóba beépítve nemcsak a hangszigetelő, hanem bizonyos értelemben hőszigetelő funkciót is ellátna. Ez a termék már több kiállításon sikerrel szerepelt, az igények hiánya miatt azonban a gyárban mind ez idáig csak néhány négyzetméternyit készítettek belőle. Elsősorban a tervezők figyelmét szeretnék felhívni az újfajta hang- és hőszigetelő termék felhasználására. Az a néhány ezer négyzetméternyi Kopisol, amelyet a Középületépítő Vállalat megrendelésére készítettek azt bizonyítja, hogy a sajószentpéteri üveggyárnak ez az új terméke megérdemli az építészek, a tervezők és a házgyárak vezetőinek a figyelmét.
A gyár különféle termékei közül viszonylag sok jut el külföldre, elsősorban a közvetett — tehát az élelmiszer-, a bor-, illetve a szeszipar által megtöltött különféle üvegek — formájában. Ezek a termékek már nem kerülnek vissza az ország területére. Figyelemre méltó tétel azonban a gyár közvetlen exportja is, vagyis, amikor csak üveget szállítanak külföldi megrendelőik részére. Az idén az exporttervük 600 ezer dollárt tesz ki. Ennek keretében mintegy hárommillió darab konzervüveget, hétmillió darab egyliteres borospalackot és legújabban zöld konyakos palackot is szállítanak a német szövetségi köztársaságbeli cégekhez. A zöld konyakos palack készítésével nem régen foglalkoznak, tulajdonképpen most folyik e termék próbagyártása, de az elképzelések szerint az idén még egymillió darabot készítenek exportra.”
Kiss B.
Kép forrás: Észak-Magyarország