2017. február 14. (kedd) 07:54
Az 1990-es évek óta Magyarorországon is egyre szélesebb körben szokássá vált a február 14-ei Valentin- (Bálint-) nap, a szerelmesek napjának megünneplése. Az angolszász országokból átvett mai profán ünnepnek időben messzire nyúlnak vissza a gyökerei.
Minden bizonnyal a harmadik században a Rómához közeli Terniben élt Bálint püspök vértanúságának feltételezett időpontja lett később Szent Bálint napja. A róla szóló elbeszélések szerint az akkori törvények (amelyek tiltották a katonai szolgálat letöltése előtti házasságkötést) ellenére összeadott szerelmes párokat, és ő volt az első pap, aki egy pogány férfit és egy keresztény nőt összeházasított. A friss házasokat mindig kertjének virágaival ajándékozta meg. A szerelmesek iránti rokonszenve és az értük elkövetett tettei okán halála után ő lett a védőszentjük. A püspök ereklyéit őrző Terni pedig minden február 14-én az olasz szerelmesek, jegyespárok zarándokhelye lett. Más források szerint egy másik Bálint a névadó, egy szintén vértanú római pap, aki fogva tartója vak lányának a hit erejével adta vissza szeme világát, és február 14-ei kivégzése napján („a Te Bálintod” aláírással) írt búcsúüzenetét így már el is olvashatta a lány. Akár ez is lehet magyarázata a mai szerelmes üzenet-váltásoknak. Egy biztos, hogy a 14. századtól Angliában és Franciaországban Szent Bálintot a jegyesek és házasok védőszentjeként tisztelték, a 19. században már üdvözlőkártyákat is küldtek egymásnak február 14-én, Németországban a II. világháború után kezdték egymást virággal köszönteni a szerelmesek.
Sajószentpéteren a Lévay József Városi Könyvtárban 2016. február 11-én, szombaton délelőtt 10 órára várták az érdeklődő családokat a „Boldog Valentin Napot!” elnevezésű kézműves foglalkozásra. A játszóházi programot Dubniczky Mátyásné gyermekkönyvtáros vezette, ahol a mindennapokban előforduló egyszerű anyagok és eszközök (mint a színes-, mintás- és csillámpapírok, szalagok, csipke, gyöngy, lyukasztó) segítségével készíthetett apró ajándékokat a négy családot képviselő tizenegy gyerek és felnőtt. Az ötletek megvalósításában kinek-kinek a képzelete, és ízlése szabhatott csak határt. Így készült el szívecske formájú könyvjelző, papír gurigából ajándékdoboz, vagy éppen gyufás skatulyából apró, díszes ajándék szelence.
Örömet szerezni elég egy szál virág, vagy egy apró ötlet. Mert mindig értékesebb, emlékezetesebb az a meglepetés, amit saját kezűleg készítünk a szeretteinknek, kedvesünknek. És a kedvességhez, ajándékozáshoz igazából a Valentin-nap is csak bátorításul szolgál.
Kiss BarnabásMegosztás Facebook-onVissza
Valentin-nap
Az 1990-es évek óta Magyarorországon is egyre szélesebb körben szokássá vált a február 14-ei Valentin- (Bálint-) nap, a szerelmesek napjának megünneplése. Az angolszász országokból átvett mai profán ünnepnek időben messzire nyúlnak vissza a gyökerei.
Minden bizonnyal a harmadik században a Rómához közeli Terniben élt Bálint püspök vértanúságának feltételezett időpontja lett később Szent Bálint napja. A róla szóló elbeszélések szerint az akkori törvények (amelyek tiltották a katonai szolgálat letöltése előtti házasságkötést) ellenére összeadott szerelmes párokat, és ő volt az első pap, aki egy pogány férfit és egy keresztény nőt összeházasított. A friss házasokat mindig kertjének virágaival ajándékozta meg. A szerelmesek iránti rokonszenve és az értük elkövetett tettei okán halála után ő lett a védőszentjük. A püspök ereklyéit őrző Terni pedig minden február 14-én az olasz szerelmesek, jegyespárok zarándokhelye lett. Más források szerint egy másik Bálint a névadó, egy szintén vértanú római pap, aki fogva tartója vak lányának a hit erejével adta vissza szeme világát, és február 14-ei kivégzése napján („a Te Bálintod” aláírással) írt búcsúüzenetét így már el is olvashatta a lány. Akár ez is lehet magyarázata a mai szerelmes üzenet-váltásoknak. Egy biztos, hogy a 14. századtól Angliában és Franciaországban Szent Bálintot a jegyesek és házasok védőszentjeként tisztelték, a 19. században már üdvözlőkártyákat is küldtek egymásnak február 14-én, Németországban a II. világháború után kezdték egymást virággal köszönteni a szerelmesek.
Sajószentpéteren a Lévay József Városi Könyvtárban 2016. február 11-én, szombaton délelőtt 10 órára várták az érdeklődő családokat a „Boldog Valentin Napot!” elnevezésű kézműves foglalkozásra. A játszóházi programot Dubniczky Mátyásné gyermekkönyvtáros vezette, ahol a mindennapokban előforduló egyszerű anyagok és eszközök (mint a színes-, mintás- és csillámpapírok, szalagok, csipke, gyöngy, lyukasztó) segítségével készíthetett apró ajándékokat a négy családot képviselő tizenegy gyerek és felnőtt. Az ötletek megvalósításában kinek-kinek a képzelete, és ízlése szabhatott csak határt. Így készült el szívecske formájú könyvjelző, papír gurigából ajándékdoboz, vagy éppen gyufás skatulyából apró, díszes ajándék szelence.
Örömet szerezni elég egy szál virág, vagy egy apró ötlet. Mert mindig értékesebb, emlékezetesebb az a meglepetés, amit saját kezűleg készítünk a szeretteinknek, kedvesünknek. És a kedvességhez, ajándékozáshoz igazából a Valentin-nap is csak bátorításul szolgál.
Kiss BarnabásMegosztás Facebook-onVissza