2022. december 13. (kedd) 08:01
Sajószentpéter – mint rangos település
Sajószentpéter több mint hétszáz éves múltra visszatekintő történelme során hosszú ideig – leginkább annak korai szakaszaiban – az országosan is jelentős települések sorába tartozott. Ezt tekintve a XIX. század végén komolyabb hanyatlás következett be, amikoris 1885. év első napjától a vármegye – a nagy távolságok miatt az öt közül valóban szinte már-már kezelhetetlenül – legnagyobb járását ketté osztották, hogy Ózdon létrehozzanak egy hatodikat, és nemsokára a XV. századtól viselt mezővárosi rangját is elveszítette.
A járás kettéosztásáról szóló belügyminiszteri rendelet 1884. december 8.-án jelent meg a hivatalos értesítőben:
„A m. kir. belügyministernek
65,104. számú rendelete,
Borsodmegye sajószentpéteri járásának kettéválasztása tárgyában.
Borsodmegye törvényhatósági bizottságának azon határozata, mely szerint a sajószentpéteri járás kettéválasztása mellett, Ózd székhelyivel egy hatodik szolgabírói járás állíttatott fel, és az egyes községek a */ alá idezárt kimutatás szerint osztattak be, — 65,104. számú belügyministeri rendelettel jóváhagyatott.
Kelt Budapesten, 1884. évi deczember hó 8-án.
A minister megbizásából :
Lukács György, s. k.
ministeri tanácsos.
Kimutatás*
a borsodmegyei sajószentpéteri és ózdi szolgabírói járásokhoz tartozó községek közigazgatási beosztásáról, 1885. évi jan. hó 1-től:
Mint olvashatjuk a mai Bélapátfalvától Sajógalgócon át Varbóig még így is összesen 27 település, és közöttük hatalmas távolságok maradtak a járás területén. És azt is tudjuk, hogy - bár jóval később - a járási székhely címét is elveszítette a település, és csupán a városi rangját sikerült 1989-ben visszaszereznie.
Sajószentpéter anno (46. rész)
Sajószentpéter – mint rangos település
Sajószentpéter több mint hétszáz éves múltra visszatekintő történelme során hosszú ideig – leginkább annak korai szakaszaiban – az országosan is jelentős települések sorába tartozott. Ezt tekintve a XIX. század végén komolyabb hanyatlás következett be, amikoris 1885. év első napjától a vármegye – a nagy távolságok miatt az öt közül valóban szinte már-már kezelhetetlenül – legnagyobb járását ketté osztották, hogy Ózdon létrehozzanak egy hatodikat, és nemsokára a XV. századtól viselt mezővárosi rangját is elveszítette.
A járás kettéosztásáról szóló belügyminiszteri rendelet 1884. december 8.-án jelent meg a hivatalos értesítőben:
„A m. kir. belügyministernek
65,104. számú rendelete,
Borsodmegye sajószentpéteri járásának kettéválasztása tárgyában.
Borsodmegye törvényhatósági bizottságának azon határozata, mely szerint a sajószentpéteri járás kettéválasztása mellett, Ózd székhelyivel egy hatodik szolgabírói járás állíttatott fel, és az egyes községek a */ alá idezárt kimutatás szerint osztattak be, — 65,104. számú belügyministeri rendelettel jóváhagyatott.
Kelt Budapesten, 1884. évi deczember hó 8-án.
A minister megbizásából :
Lukács György, s. k.
ministeri tanácsos.
Kimutatás*
a borsodmegyei sajószentpéteri és ózdi szolgabírói járásokhoz tartozó községek közigazgatási beosztásáról, 1885. évi jan. hó 1-től:
Mint olvashatjuk a mai Bélapátfalvától Sajógalgócon át Varbóig még így is összesen 27 település, és közöttük hatalmas távolságok maradtak a járás területén. És azt is tudjuk, hogy - bár jóval később - a járási székhely címét is elveszítette a település, és csupán a városi rangját sikerült 1989-ben visszaszereznie.
Kiss B.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza