Bár az ENSZ közgyűlése határozatban csak 1954-ben javasolta a világ országainak, hogy mindenhol tartsanak évenként egy egyetemes gyermeknapot, Törökországban 1920. április 23-án, később a genfi Gyermekjóléti Konferencián 1925-ben már rendeztek hasonlót. Magyarországra 1931-ben jutott el (akkor még gyermekhétnek hívták), az 1950-60-as években lett népszerű, azóta már csak egy napig tart és május utolsó vasárnapján ünnepeljük.
A nemzetközi gyermeknapot (Universal Children's Day) a világ számos országában megünneplik, az év legkülönbözőbb napjain, a legtöbb országban június 1-én. Az ünnep célja, hogy megemlékezzenek a világ gyermekeinek testvériségéről és egymás közti megértésről, valamint a gyermekek jóléte érdekében kifejtett küzdelemről.
Sajószentpéteren is sokéves hagyomány, hogy ezen a napon a gyermekeké a főszerep, és az ilyenkor a szokásos, általuk kedvelt programokon túl a szervezők igyekeznek meglepetésekkel is szolgálni.
Az idei városi gyermeknapot május 28-án, vasárnap délután ragyogóan napos időben – a gyerekekkel még az időjárás sem mert szembe szegülni – rendezték meg a művelődési központ előtti téren. Ahová megérkezve az érdeklődő, és bátrabb gyerekek benevezhettek egy aszfaltrajz versenyre, de a lovaglást, és a sétakocsikázást is kipróbálhatták. Az ügyes kezűek most is megmutathatták alkotó tehetségüket a kézműves játszóházban, s ha már ezt is megunták, akkor várta őket a népi játékpark: szédülhettek a fa körhintán, részt vehettek különböző ötletes ügyességi játékokban, de akár gokartozhattak is. Természetesen az ugráló vár és az óriáscsúszda sem sokat árválkodott ezen a délutánon. A félénkebbek miután szépen tűrték az arcfestés viszontagságait, és próbálták ellesni a lufi hajtogató bohóc fogásait, tágra nyílt szemekkel (és kicsit irigykedve) csodálták a rendőrségi bemutatót csakúgy, mint a gólyalábasok ügyességét. Akinek maradt még egy kis tartalék energiája rophatta a táncházban, hogy utána pihenésképpen gyönyörködhessen egy buborék showban, vagy bele élhesse magát egy vásári bábjáték főszereplőinek, Paprika Jancsinak és az ördögnek a kalandjaiba.
Ezen a délutánon minden gyerek találhatott érdeklődésének megfelelő játékot vagy programot, ezért hazafelé mindegyikük azon szomorkodott egy kicsit, hogy miért is nincs egy évben 365 gyermeknap. Hogy lehessen, az rajtuk is, de elsősorban rajtunk, felnőtteken múlik. Kezdjük azzal, hogy olyan világot teremtünk számukra, amelyben nem történhet meg még egyszer olyan aljas támadás gyerekek ellen, mint a néhány nappal azelőtti manchesteri embertelen gonosztett.
Kiss Barnabás