2017. november 6. (hétfő) 09:54
2017. október 27-én délután három órára kettős ünnepre gyűltek össze Sajószentpéter szépkorú polgárai. Az egyik a sokéves múltra visszatekintő, hagyományos Idősek napjáról, a másik a Területi Szociális Központ megalakulásának harmincadik évfordulójáról történő megemlékezés.
Városunkban már 1984-ben is köszöntötték a szépkorú polgárokat, s bár 1991-ben október elsejét nyilvánították az Idősek napjává, a települések az egyéb programokhoz igazodva az év utolsó hónapjaiban, változó időpontban rendezik meg ezt a kedves eseményt. Az Idősek Napközi Otthonában egymás között már idén is megemlékeztek róla, és megszervezték a saját hagyományőrző kiállításukat is, amelyen most egy régi szoba mindennapi használati tárgyait, korabeli bútorokat, régi rádiót sorakoztattak fel. Hogy nosztalgiázhassanak egy kicsit: „bezzeg azokban az időkben minden más volt…”.
Péntek délután az esős idő ellenére is megtelt a színházterem az ünneplőkkel és egyben ünnepeltekkel: városunk idősebb polgáraival. Elsőként a 2011-ben megépült bölcsőde első kis lakói, a ma már általános iskolás Kovács Kristóf, Lamos Kinga, Szuromi Kristóf és Zsíros Luca a nagyszülőkről, és a szeretet kortalanságáról szóló két Aranyosi Ervin-verssel köszöntötték őket.
Hozzájuk csatlakozott Aleva Mihályné, a Sajószentpéteri Területi Szociális Központ és Bölcsőde intézményvezetője is, aki megnyitó beszédében végig kalauzolta a jelenlévőket a fennállásának évfordulóját ünneplő TSZK harminc évén. Megköszönve az egykori, és jelenlegi munkatársainak a közös munkát, valamint azok szeretetét, akiken ez idő alatt segíteni tudtak, majd a tisztelet és hála kifejezéseként Stofán Lászlóné és Nagy Lászlóné nyugdíjas ápolóknak virágcsokrokat nyújtott át. A köszöntéshez ezután a Freedance 2008 TSE „B” csapata a „Samba-karnevál”-lal, az „A” csapata pedig latin táncokkal járult hozzá, amelyeket bemutatva tapsra ragadtatták a munkában megfáradt kezeket.
Ezt követően dr. Faragó Péter, városunk polgármestere köszöntötte a jelenlévőket, és a város nevében egy virágcsokorral köszönte meg az igazgatónő, és rajta keresztül az intézmény minden dolgozójának harminc éves áldozatkész munkáját.
Majd a Sajógyöngye népdalkör igyekezett a nézőteret zsúfolásig megtöltő ünnepeltek fiatalságát visszahozni azzal, hogy Kiss József tardi gyűjtésű, „Pácafűzés” című népi játékát Orosz Marianna feldolgozásában színpadra varázsolták. Emlékezve a hely szellemére, az egykori Petőfi Művelődési Ház amatőr színjátszó körének egykori sikeres időszakára is. Persze a hatás, és ezzel a hálás vastaps nem maradhatott el, a hangulat kezdett tetőfokára hágni. És kitartott a mulatós zene képviselői, Sihell Feri, és Henna, a Muzsika TV állandó szereplői mintegy félórás műsorának végéig is. Hiszen ez a korosztály felhőtlenül mulatni, nótázni még akkor is szeret, ha a lábak a táncban már meg is makacsolják magukat. Ám amíg a csodatévő zene szól, a hétköznapok gondjairól legalább egy kicsit meg tudnak feledkezni. Ezt a célt szolgálta a sportcsarnokban közösen elköltött vacsora, amellyel idén is megvendégelték őket, és ahol egymás között felelevenítették az egykori boldog évek eseményeit. Legalább gondolatban újra élhették fiatalságukat.
Tweet
Megosztás Facebook-on
Megosztás LinkedIn-en
Vissza
Kettős ünnep a művelődési központban
2017. október 27-én délután három órára kettős ünnepre gyűltek össze Sajószentpéter szépkorú polgárai. Az egyik a sokéves múltra visszatekintő, hagyományos Idősek napjáról, a másik a Területi Szociális Központ megalakulásának harmincadik évfordulójáról történő megemlékezés.
Városunkban már 1984-ben is köszöntötték a szépkorú polgárokat, s bár 1991-ben október elsejét nyilvánították az Idősek napjává, a települések az egyéb programokhoz igazodva az év utolsó hónapjaiban, változó időpontban rendezik meg ezt a kedves eseményt. Az Idősek Napközi Otthonában egymás között már idén is megemlékeztek róla, és megszervezték a saját hagyományőrző kiállításukat is, amelyen most egy régi szoba mindennapi használati tárgyait, korabeli bútorokat, régi rádiót sorakoztattak fel. Hogy nosztalgiázhassanak egy kicsit: „bezzeg azokban az időkben minden más volt…”.
Péntek délután az esős idő ellenére is megtelt a színházterem az ünneplőkkel és egyben ünnepeltekkel: városunk idősebb polgáraival. Elsőként a 2011-ben megépült bölcsőde első kis lakói, a ma már általános iskolás Kovács Kristóf, Lamos Kinga, Szuromi Kristóf és Zsíros Luca a nagyszülőkről, és a szeretet kortalanságáról szóló két Aranyosi Ervin-verssel köszöntötték őket.
Hozzájuk csatlakozott Aleva Mihályné, a Sajószentpéteri Területi Szociális Központ és Bölcsőde intézményvezetője is, aki megnyitó beszédében végig kalauzolta a jelenlévőket a fennállásának évfordulóját ünneplő TSZK harminc évén. Megköszönve az egykori, és jelenlegi munkatársainak a közös munkát, valamint azok szeretetét, akiken ez idő alatt segíteni tudtak, majd a tisztelet és hála kifejezéseként Stofán Lászlóné és Nagy Lászlóné nyugdíjas ápolóknak virágcsokrokat nyújtott át. A köszöntéshez ezután a Freedance 2008 TSE „B” csapata a „Samba-karnevál”-lal, az „A” csapata pedig latin táncokkal járult hozzá, amelyeket bemutatva tapsra ragadtatták a munkában megfáradt kezeket.
Ezt követően dr. Faragó Péter, városunk polgármestere köszöntötte a jelenlévőket, és a város nevében egy virágcsokorral köszönte meg az igazgatónő, és rajta keresztül az intézmény minden dolgozójának harminc éves áldozatkész munkáját.
Majd a Sajógyöngye népdalkör igyekezett a nézőteret zsúfolásig megtöltő ünnepeltek fiatalságát visszahozni azzal, hogy Kiss József tardi gyűjtésű, „Pácafűzés” című népi játékát Orosz Marianna feldolgozásában színpadra varázsolták. Emlékezve a hely szellemére, az egykori Petőfi Művelődési Ház amatőr színjátszó körének egykori sikeres időszakára is. Persze a hatás, és ezzel a hálás vastaps nem maradhatott el, a hangulat kezdett tetőfokára hágni. És kitartott a mulatós zene képviselői, Sihell Feri, és Henna, a Muzsika TV állandó szereplői mintegy félórás műsorának végéig is. Hiszen ez a korosztály felhőtlenül mulatni, nótázni még akkor is szeret, ha a lábak a táncban már meg is makacsolják magukat. Ám amíg a csodatévő zene szól, a hétköznapok gondjairól legalább egy kicsit meg tudnak feledkezni. Ezt a célt szolgálta a sportcsarnokban közösen elköltött vacsora, amellyel idén is megvendégelték őket, és ahol egymás között felelevenítették az egykori boldog évek eseményeit. Legalább gondolatban újra élhették fiatalságukat.
Kiss Barnabás
Tweet
Megosztás Facebook-on
Megosztás LinkedIn-en
Vissza