2018. április 16. (hétfő) 07:25
113 évvel ezelőtt, 1905. április 11-én született József Attila, hazánkban ez a nap 1964 óta a költészet napja. Mikor máskor ünnepelhetnénk a magyar lírát, ha nem a XX. század egyik legnagyobb magyar lírikusának születésnapján.
„Mikor meghalt, nem volt semmije. És ma – költők tudják csak igazán! – egész világ a birtoka: fűszálak és csillagok, sőt a szótár egyes szavai, amiket büntetlenül senki többé el nem vehet tőle.” - írta Pilinszky János 1962 decemberében, József Attila halálának 25. évfordulóján.
Ebben a világban igyekeznek kapaszkodókat találni a költőóriás kései utódai, a ma kortárs költői, versírói, és ha máskor nem is, legalább ilyenkor, születése napján a verseket csupán olvasók, a szépre, jóra, emberségre fogékonyak. Ugyanis ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal tisztelegnek a magyar líra előtt. Az ország számos településének művelődési házában, iskolákban, könyvtárakban létrehívott rendezvényeken klasszikusok mellett a kortárs költők alkotásai is szerepelnek, az utóbbiak számos helyen népszerűsítik az irodalmat felolvasó esteken is. Mint Budapesten, az Akvárium Klubban idén egy 12 órás Versmaratonon, ahol 58 költő olvasta fel saját műveit.
Sajószentpéteren a Lévay József Városi Könyvtárban 2018. április 13-án (pénteken) 8.00 órától – a költészet napját megünnepelni – rendhagyó irodalomórán látta vendégül a Kossuth Lajos Általános Iskola hetedikes osztályát Stoytcheva Éva könyvtáros. Az interaktív foglalkozáson a magyar költészet néhány kimagasló képviselőjére emlékeztek egy-egy vers, vagy versrészlet segítségével, természetesen Lévay József sem maradhatott ki szülőföldjén. Majd minden diák megkeresett egy verset a borítékjában szereplő információ segítségével, amit fel is olvasott. Néhányuknak olyan jól sikerült átadni a verset, hogy úgy érezhettük: egy szavaló versenybe csöppentünk. Az óra legvidámabb eseményét meghallgatva talán még azok a diákok is élvezték a költészetet, akikre ezt eddig nem mondhattuk. Amikor Petőfi Sándor Anyám tyúkja versszakaira Lackfi János parafrázisával, az Apám kakasa strófái feleselgettek.
Ezután a Sajószentpéteri Irodalmi Kört képviselve e sorok írója olvasott fel saját alkotásaiból néhány vidámabb gyermekverset, és verses nyelvi játékot.
A reakcióikból számomra úgy tűnt, hogy a gyerekek jól érezték magukat ezen az órán, és ha csupán egyikükhöz sikerült közelebb hozni a költészetet, már nem csináltuk hiába.
A költészet ünnepe
113 évvel ezelőtt, 1905. április 11-én született József Attila, hazánkban ez a nap 1964 óta a költészet napja. Mikor máskor ünnepelhetnénk a magyar lírát, ha nem a XX. század egyik legnagyobb magyar lírikusának születésnapján.
„Mikor meghalt, nem volt semmije. És ma – költők tudják csak igazán! – egész világ a birtoka: fűszálak és csillagok, sőt a szótár egyes szavai, amiket büntetlenül senki többé el nem vehet tőle.” - írta Pilinszky János 1962 decemberében, József Attila halálának 25. évfordulóján.
Ebben a világban igyekeznek kapaszkodókat találni a költőóriás kései utódai, a ma kortárs költői, versírói, és ha máskor nem is, legalább ilyenkor, születése napján a verseket csupán olvasók, a szépre, jóra, emberségre fogékonyak. Ugyanis ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal tisztelegnek a magyar líra előtt. Az ország számos településének művelődési házában, iskolákban, könyvtárakban létrehívott rendezvényeken klasszikusok mellett a kortárs költők alkotásai is szerepelnek, az utóbbiak számos helyen népszerűsítik az irodalmat felolvasó esteken is. Mint Budapesten, az Akvárium Klubban idén egy 12 órás Versmaratonon, ahol 58 költő olvasta fel saját műveit.
Sajószentpéteren a Lévay József Városi Könyvtárban 2018. április 13-án (pénteken) 8.00 órától – a költészet napját megünnepelni – rendhagyó irodalomórán látta vendégül a Kossuth Lajos Általános Iskola hetedikes osztályát Stoytcheva Éva könyvtáros. Az interaktív foglalkozáson a magyar költészet néhány kimagasló képviselőjére emlékeztek egy-egy vers, vagy versrészlet segítségével, természetesen Lévay József sem maradhatott ki szülőföldjén. Majd minden diák megkeresett egy verset a borítékjában szereplő információ segítségével, amit fel is olvasott. Néhányuknak olyan jól sikerült átadni a verset, hogy úgy érezhettük: egy szavaló versenybe csöppentünk. Az óra legvidámabb eseményét meghallgatva talán még azok a diákok is élvezték a költészetet, akikre ezt eddig nem mondhattuk. Amikor Petőfi Sándor Anyám tyúkja versszakaira Lackfi János parafrázisával, az Apám kakasa strófái feleselgettek.
Ezután a Sajószentpéteri Irodalmi Kört képviselve e sorok írója olvasott fel saját alkotásaiból néhány vidámabb gyermekverset, és verses nyelvi játékot.
A reakcióikból számomra úgy tűnt, hogy a gyerekek jól érezték magukat ezen az órán, és ha csupán egyikükhöz sikerült közelebb hozni a költészetet, már nem csináltuk hiába.
Kiss Barnabás
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza