ÖnkormányzatPolgármesteri Hivatale-ügyintézésKözérdekű adatokVálasztási információkHíreinkGalériaDokumentumtárX
2018. május 18. (péntek) 08:44

Tisztelni embert, természetet

news/233/233_0.jpgA közelmúltbeli sajnálatos, szurikáták pusztulásával járó állatkerti esemény kapcsán egy szakértő sommás ítéletet fogalmazott meg: a mai gyerekek nem tanulják meg tisztelni sem az embert, sem a természetet. Arról viszont nem igazán esik szó, hogy ezért elsősorban a felnőtt generációk a felelősek. Hiszen a természet védelme nem pusztán a hatalmas erőfeszítésekkel is sajnos leginkább csupán szélmalomharcot vívó hivatásos természetvédők feladata, hanem közös ügyünk kellene, hogy legyen. Amiért minden egyes ember legalább annyit tehetne, hogy jó példát mutatva segíti az oktatási intézményeket a gyerekei, unokái szemléletének formálásban. Legtöbbet természetesen a politika tehetne, de mit lehet várni akkor, amikor a környezetvédelem ügye a mai napig még egy államtitkárságot sem ért meg? Azért, hogy mindent betonba lehessen önteni, fák sokaságának engedély és következmények nélküli elpusztításával? De minek a sok beton, az épület, ha belőlük a legfontosabba, a humán tőkébe senki nem akar beruházni. Vagy csak szólamok szintjén törődik ezekkel a fontos kérdésekkel. Akkor most nézzünk magunkba ahelyett, hogy minden bűnt egy iskolás gyerek nyakába varrnánk! Az iskolák, az őket segítő, környezetünkért tenni kész szakemberek munkája, az egyre több civil kezdeményezés szükséges, de nem elégséges feltétele a sikernek. Az is legfeljebb halvány bizakodásra ad okot, hogy nem csupán a Föld napján foglalkozunk a természetvédelem iránti elkötelezettség felébresztésével, elmélyítésével, hanem más alkalmakon is, ilyen például az előbbinél hosszabb múltra visszatekintő madarak és fák napja, amit minden évben május 10-én tartanak. E nap előzménye a hasznos madarak védelme érdekében 1902-ben kötött párizsi egyezmény, melynek hatására Chernel István ornitológus még az évben megszervezte az első madarak és fák napját, amit Apponyi Albert közoktatásügyi miniszter 1906-ban törvénybe is foglalt. Sajószentpéteren a Lévay József Városi Könyvtárban e nap tiszteletére Piller Enikő biológiatanár, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Oktatóközpont környezeti nevelési munkatársa tartott egy érdekfeszítő órát a Kossuth és Hunyadi tagiskola 7-8. osztályos tanulói számára. Ezen néhány Magyarországon védett, ritka, és kihalóban lévő madár – mint a gyurgyalag, a túzok, a rétisas, vagy a haris – jellemzőiről, élőhelyeikről, az azokat veszélyeztető emberi magatartásról beszélt, és a megóvásuk fontosságáról igyekezett meggyőzni a gyerekeket. Természetesen szó esett a 2018-ban az év madarának megválasztott vándorsólyomról is, amely több évtizednyi szünet után 1997-ben költött újra Magyarországon. Eltűnését a II. világháború után a DDT növényvédő szer okozta, ami megváltoztatta hormonháztartásukat, elvékonyította tojásaik héját, azok összetörtek a kotló madár alatt. A faj állománya ezért az 1960-as évekre az eredetinek 10%-ára esett, és számos térségből (hazánkból is) teljesen eltűnt. Bár a DDT-t fokozatosan betiltották (1968-ban elsőként hazánkban), a hatóanyag lassan ürült ki a környezetből, az állomány csak évekkel később kezdett erősödni. A legnagyobb ellenségük ma a divatossá váló sport solymászat. Érdekességként említsük meg, hogy itthon 2018-ban az év fája a virágos kőris, rovara az óriás szitakötő, gombája a süngomba, emlőse a földikutya, vadvirága a kornistárnics, hüllője az elevenszülő gyík, gyógynövénye a levendula, hala a balin, gyümölcse a tányéralma lett. Ez volt Dubniczky Mátyásné, gyermekkönyvtáros nyugdíjba vonulás előtti utolsó sajószentpéteri rendezvénye. A remélt hosszú pihenés alatt kívánunk neki sok örömet, boldogságot családja körében. Jó szívvel emlékezünk kreativitására, és arra a sok befektetett energiára, amelyekkel városunk gyermekeinek szellemi fejlődését igyekezett szolgálni. Köszönjük, Mártika.

Kiss Barnabás

Vissza