35 év – 35 pillanat(kép) (15.)
Sajószentpéteri körkép 1987
Nézzünk szét 1987-ben Sajószentpéteren, néhány lépéssel a várossá válás előtt. Az áhított cél érdekében nagyon sok munkát már elvégeztek, de még nem dőlhetnek hátra, néhány nehéz lépés még a közösség előtt áll. Az Észak-Magyarország munkatársai a lap 1987. február 21-én megjelent számában alapos, kétoldalas látleletet készítettek, amelyben a nagyközség vezetőinek kalauzolása mellett széleskörűen feltérképezték az eddig elvégzett munkát, és számba vették a még hátra lévő feladatokat. A terjedelmes beszámoló általam szerkesztett, rövidített változatát itt olvashatják:
„Barcika és Bábony füsternyője alatt
A megújuló Sajószentpéter …
A fejlődés stációi
Sajószentpéter jelenéről és jövőjéről, a fejlesztési elképzelésekről a nagyközség vezetőivel, dr. Péter András tanácselnökkel, dr. Szemán Ilona vb-titkárral és Gyenge Gyulával, a pártbizottság titkárával beszélgettünk. Először a tanácselnöké a szó.
— Az elsőrendű feladatunk a lakosság alapvető ellátásának biztosítása. Célunk egy kisvárosi ellátási szint elérése… Komolyan vesszük a lakosság véleményét, az új tervciklus előkészítése, megtervezése során folyamatos volt a párbeszéd az emberekkel… Pályázatot írtunk ki a központ rendezésére és fejlesztésére, s a 13 pályamű több jó ötletét fel is használjuk a végleges terv elkészítése során. A cél a történelmi mag, és az újonnan épült kereskedelmi központ összekapcsolása…
— A lakásgazdálkodásunk a nehezedő körülmények ellenére is eredményesnek mondható. A VI. ötéves tervben 230 állami, 48 OTP- és 180 magánlakás épült. Az új tervciklusban 300 millió forintunk lesz fejlesztésre. Ebből lakásépítésre 80 millió, telekkialakításra 51 millió, egy 8 tantermes iskola és egy 100 férőhelyes óvoda építésére 53 millió jut. Ezek közül az utóbbi kettő már el is készült, dolgoznak bennük, örülünk annak is, hogy a megszavazott tehóból egy új egészségügyi központot építünk. Pontosabban a 18 milliós építkezési költség fele térül meg a tehóból. …
— Bővítjük az 1-es és 2-es iskolát és egy óvodát, a Pipiske-dombon pedig majális parkot építünk. Új épületbe költözött a rendőrség, s nem tudni ettől vagy mástól, de ötven százalékkal visszaesett a bűnözés… A műemlékvédelem jegyében, a Lévay József szülőháza mellett álló épületben egy tájjellegű múzeumot létesítünk, amelyben Lévay-szoba is lesz, így tisztelgünk Sajószentpéter legnevesebb szülötte emléke előtt. …
— Szanálnunk kell a bánya és az üveggyár kolóniatelepeinek azokat az épületeit, amelyek ma már nem felelnek meg a szociális követelményeknek. Eddig 127 ilyen lakást szüntettünk meg, 100 lebontása van még hátra, sajnos ezt ebben a tervciklusban már nem tudjuk vállalni. Bízunk abban, hogy megkezdődik a 26-os fő közlekedési út nagyközségi szakaszának szélesítése is…
Szakosodó iskolák
Mikor az egészségügyi és kulturális ellátás kerül szóba, a vb-titkár, dr. Szemán Ilona folytatja a tervek ismertetését.
— A nagyközségben 5 orvosi, 3 gyermekorvosi, 3 fogorvosi körzet működik és egy nőgyógyászati szakrendelés. Jelen pillanatban két gyermekorvosi státus betöltetlen. A rendelők felszereltsége, műszerezettsége javult, EKG minden körzetben van, ultrahang- és hallásvizsgáló készülékekkel is rendelkeznek…
— Rendszeres a gyermekfogászati szűrés — mondja a vb-titkár —, szervezeti rákszűrés pedig a vállalatok keretén belül van. Az iskolai védőnők beállításával sikeres előadásokat tartunk a gyerekeknek. Szeptember 1-vel szeretnénk beindítani a belgyógyászati szakrendelést, így a szakmai vezetés is erősödne.
[Az „átkos” után 37 év elteltével egy valóban városi szintű ellátást felmutató időszak után megítélésem szerint szinte pontosan ugyanezen a szinten vagyunk. Most akkor előre? Vagy visszafelé megyünk? A kérdés költői, sokak válasza már nem lenne az. – a szerk.]
…
— Sajószentpéteren 2000 iskolás és 460 óvodás gyermek él. Az iskolák bővülésével elértük az egyműszakos oktatás bevezetését. A tervciklus végére új iskola építését tervezzük, így megoldhatnánk a kisegítő iskola működését is. Most a 3-as számú iskola udvarán egy faházban folyik az oktatás. Jó a szakos ellátottságunk, talán azért is, mert vannak szolgálati lakásaink, így kevés képesítés nélküli pedagógus dolgozik a községben. Az iskolákban tudunk szakmai programokat is biztosítani, vannak audiovizuális eszközeink, az 1-es és 3-as iskolákban beindult a számítógépes program.
— Már megkezdtük a szakosított tantervek szerinti oktatást, de az a célunk, hogy az intézmények tovább szakosodjanak. Lesz iskola, ahol a nyelvoktatás, máshol a zeneoktatás, a számítástechnika, vagy éppen a testnevelés lesz a fő profil. Biztosítjuk a szervezett étkeztetést, 150-nel nőtt, főleg a menzások száma. …
Alap
Egy település vezetői akkor dolgoznak jól, ha hagyják „szóhoz jutni” azokat is, akik közvetlenül tartják a kapcsolatot a lakossággal.
Sajószentpéteren létrehozták az úgynevezett tanácstagi alapot, ami annyit jelent, hogy minden választókörzetben 20-20 ezer forintot biztosítanak évente a kisebb feladatok elvégzésére. Ilyenkor még több az esély, hogy a lakók hajlandók megfogni a lapát, a csákány nyelét, hiszen, nem a település egészéről, hanem közvetlen környezetükről, saját utcájukról, járdájukról van szó.
Kolóniából - komfortos otthonokba
Sajószentpéteren két bányatelepen, kolónián éltek a bányászcsaládok. Az épületek elavultak, megérettek a lebontásra. Az alsó bányatelepi részről az elmúlt évben, az utolsó komfortnélküli, szoba-konyhás lakás is eltűnt. Épült helyette három négyemeletes ház, amely nem összkomfortos ugyan, mert szénnel vagy olajjal fűtenek. Amikor ezek épültek, a Borsodi Szénbányák Vállalat figyelembe vette, hogy sok az idős, kis keresetű az igényjogosultak között, ezért így komfortosan olcsóbbak voltak a lakások. (…)”
Kiss B.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza