2019. január 29. (kedd) 07:45
Színház az egész világ
2019. január 30-án (szerdán) este hat órakor a Sajószentpéteri Kulturális Központ színháztermében a 2018/19. évre meghirdetett színházi évad második előadását láthatja a sajószentpéteri közönség. Az korábban kiadott műsortervtől eltérően Éless Béla budapesti magántársulata (az Éless-Szín) Görgey Gábor Huzatos ház című kétrészes bohózatát mutatja be. Bohózat történelmi háttérrel. Az ez év november 22-én kilencvenedik életévét betöltő szerző, Görgey Gábor Kossuth-díjas író, költő, dramaturg, rendező, volt nemzeti kulturális örökség minisztere határozta meg így a darab műfaját. Amely nem sokkal a rendszerváltás előtt, 1986 márciusában jelent meg a Színház című folyóirat drámamellékletében, olyan nagy sikert aratva, hogy szinte azonnal műsorára tűzte a Vidám Színpad. Ennek okát maga a szerző így magyarázta: „Régi rózsadombi villa, elegáns földszinti és emeleti lakással, és egy alagsorral. Ennek a villának a történetét mondom el, 1939-től 1990-ig. E félévszázad alatt elég viharos idők jártak nálunk, nem csoda, ha ez a ház nagyon huzatos lett tőle. Ez a huzat állandóan sodorta a különböző szintek lakóit föl-le, attól függően, milyen évszámot írtunk, 1939-et, 1945-öt, 1951-et, 1956-ot vagy 1990-et. Bohózati huzat ez, de a mulatságos bohózat mögött ott a történelem. Tragikumával és komikumával. Hiszen a kettő rendszerint együtt jár, csak ritkán szokták együtt ábrázolni. Pedig ez így van hétköznapi életünkben is. Mért ne volna így egy színdarabban? Mindig arra vágytam, hogy ez az ország nevetve tudjon átlépni a múltján. Nem kinevetve, hanem nevetve. Nagy különbség! Kinevetni sorsfordulóinkat – blaszfémia /istenkáromlás – a szerk./. De szembenézni hibáinkkal, és nevetve túllépni a múlton: egy szabad és felnőtt nemzet nagyvonalúsága. Az én huzatos házam három családjának bohózatba foglalt krónikája – a mi kis közeli történelmünk. Minden szereplője itt ül a nézőtéren. Kérem, ismerkedjenek önmagukkal.” Négy, kiemelkedően fontos dátum köré épül a darab cselekménye: az első jelenet 1939-ben, a világháború kitörése előtt játszódik, a második 1945-ben, a szovjet megszállás hajnalán, a harmadik az 1956-os forradalom alatt, a negyedik pedig 1990-ben, a rendszerváltás idején. Ezekben a fordulatokban minden szereplő jelleme tökéletesen le tudja írni az örök emberi tulajdonságokat. A felsőbb rendűség érzését, a hiúságot Rábay Ödön, államtitkár (Várkonyi András), felesége (Rák Kati), a lustaságot Miki fiuk (Bodor Géza), míg a feltörekvők pénzéhes gátlástalanságát, bunkóságát Bellák István vállalkozó (Koncz Gábor), a felesége (Iván Ildikó). A kétszínűséget, a győztes oldalára igazodást ki más, mint az emblematikus házmester, Hauswurm Alajos (Kertész Péter), vagy Goda János (Mesterházy Gyula) a művészettörténész-diplomás inas. Ezek mellett ugyanakkor jelen van a józan paraszti ész, a minden viszontagság és ellentétes elvekre épülő politikai „huzat” közben ép erkölcsi érzékét megőrizni képes egyszerűség is. A szórakoztató és gondolkodásra késztető darabot Éless Béla és maga Görgey Gábor rendezte, akik mellett Kokavecz Iván zenei szerkesztő is erősíti a nézőkben a történelmi hangulatot. Úgy gondolom, hogy közelmúltunkkal kapcsolatosan senki sem állíthatna elénk hitelesebb tükröt, mint az annak viharait megélő, megszenvedő író. Akik pedig a tükörből tű éles képet látnak visszaköszönni, azok bizony már elég régen megszülethettek, és tapasztalatból is jól tudják, hogy a hiba legritkább esetben a tükörben van. Mert belenézve sokak számára úgy tűnhet, hogy ismét elherdáltunk egy felkínálkozó lehetőséget, és most sem tudtunk átlépni saját múltunkon. Jöhet hát egy újabb dátum, egy újabb kép, egy újabb úr, egy újabb felkapaszkodó, egy újabb cseléd, egy újabb házmester. Egy újabb huzat, újabb széllel, és szélkakasokkal. Azt a darabot már egy másik szerző írja, és talán egyre kevesebben tudnak majd rajta nevetni. Reméljük, abban hiába lesz az a pénz… A Ház akkor sem lesz eladó. Csak addig ránk ne dőljön!Kiss Barnabás
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza