2016. szeptember 12. (hétfő) 12:00
És jó néhányszor pontosan meg is érkezett. Ugyanis a sajószentpéteri sportcsarnokban 2016. szeptember 10-én, délután két órától, második alkalommal is megrendezték az egykor sikert sikerre halmozó Borsodi Bányász ökölvívó szakosztály alapítójáról, a helyi ökölvívó élet megteremtőjéről, Haris Lászlóról elnevezett országos ökölvívó emléktornát.
Az első emléktorna sikerét látva a szervezők (a Sajószentpéteri Kulturális és Sportközpont, az egri székhelyű Észak-magyarországi Ökölvívó Régió Központ, valamint a Haris család) nyomban elhatározták, hogy hagyományt kívánnak teremteni az eseményből, és minden évben meg szeretnék rendezni. Az időpont kiválasztásában a bányász hagyományok tisztelete, a sportkör egykori sikereire való emlékezés, és a jó értelemben vett nosztalgia is szerepet játszott: legyen bányásznapon, vagy ahhoz közel eső hétvégén.
Az idei programban hét bemutató mérkőzést bonyolítottak le a rendezvényt megtisztelő Haris család, és a tavalyinál valamelyest mérsékeltebb számú közönség előtt. A jelenlévők üdvözlése és a pofonok kiosztása között egy 2007-ben készült felvételt tekinthettünk meg Haris László Pro Urbe-díjának átadásáról, amiből átfogó képet kaptunk a kultúra és a sport terén kifejtett magas színvonalú tevékenységéről is.
A ringben a Sajószentpéteri Szabadidő Sportegyesület két felnőtt versenyzője mellett serdülő, ifjúsági, és junior korcsoportban gyöngyösi, mezőkövesdi, szikszói, miskolci, valamint salgótarjáni öklözők bizonyíthatták tehetségüket. A jó iramú, időnként színvonalas mérkőzéseken a küzdelem mellett a technika, és az erő is meg-megcsillant. Bizonyítja ezt a három technikai KO-val véget ért csata is. A mérkőzések és a menetek között újra megtapsolhattuk az egykori (ezúttal csak a nézőtéren helyet foglaló) első osztályú, és válogatottat is megjárt bunyósainkat.
Az utolsó gongszót követően kiosztották még a korcsoportok legeredményesebb versenyzőinek járó serlegeket is. Ezután a résztvevő versenyzőket és szakembereket egy vendéglátással egybekötött beszélgetésre invitálták, miközben a szervező régióközpont képviselője a közönségtől bíztató ígérettel köszönt el: „egy év múlva, népesebb mezőnnyel újra találkozunk”. Ehhez én csak annyit tehetek hozzá, hogy remélhetőleg több egykori öklöző és hazai néző részvétele mellett.
2016. szeptember 12.
Kiss Barnabás
Tweet
Megosztás Facebook-on
Megosztás LinkedIn-en
Vissza
Ismét elindult a bal
És jó néhányszor pontosan meg is érkezett. Ugyanis a sajószentpéteri sportcsarnokban 2016. szeptember 10-én, délután két órától, második alkalommal is megrendezték az egykor sikert sikerre halmozó Borsodi Bányász ökölvívó szakosztály alapítójáról, a helyi ökölvívó élet megteremtőjéről, Haris Lászlóról elnevezett országos ökölvívó emléktornát.
Az első emléktorna sikerét látva a szervezők (a Sajószentpéteri Kulturális és Sportközpont, az egri székhelyű Észak-magyarországi Ökölvívó Régió Központ, valamint a Haris család) nyomban elhatározták, hogy hagyományt kívánnak teremteni az eseményből, és minden évben meg szeretnék rendezni. Az időpont kiválasztásában a bányász hagyományok tisztelete, a sportkör egykori sikereire való emlékezés, és a jó értelemben vett nosztalgia is szerepet játszott: legyen bányásznapon, vagy ahhoz közel eső hétvégén.
Az idei programban hét bemutató mérkőzést bonyolítottak le a rendezvényt megtisztelő Haris család, és a tavalyinál valamelyest mérsékeltebb számú közönség előtt. A jelenlévők üdvözlése és a pofonok kiosztása között egy 2007-ben készült felvételt tekinthettünk meg Haris László Pro Urbe-díjának átadásáról, amiből átfogó képet kaptunk a kultúra és a sport terén kifejtett magas színvonalú tevékenységéről is.
A ringben a Sajószentpéteri Szabadidő Sportegyesület két felnőtt versenyzője mellett serdülő, ifjúsági, és junior korcsoportban gyöngyösi, mezőkövesdi, szikszói, miskolci, valamint salgótarjáni öklözők bizonyíthatták tehetségüket. A jó iramú, időnként színvonalas mérkőzéseken a küzdelem mellett a technika, és az erő is meg-megcsillant. Bizonyítja ezt a három technikai KO-val véget ért csata is. A mérkőzések és a menetek között újra megtapsolhattuk az egykori (ezúttal csak a nézőtéren helyet foglaló) első osztályú, és válogatottat is megjárt bunyósainkat.
Az utolsó gongszót követően kiosztották még a korcsoportok legeredményesebb versenyzőinek járó serlegeket is. Ezután a résztvevő versenyzőket és szakembereket egy vendéglátással egybekötött beszélgetésre invitálták, miközben a szervező régióközpont képviselője a közönségtől bíztató ígérettel köszönt el: „egy év múlva, népesebb mezőnnyel újra találkozunk”. Ehhez én csak annyit tehetek hozzá, hogy remélhetőleg több egykori öklöző és hazai néző részvétele mellett.
2016. szeptember 12.
Kiss Barnabás
Tweet
Megosztás Facebook-on
Megosztás LinkedIn-en
Vissza