2016. szeptember 12. (hétfő) 12:00
És jó néhányszor pontosan meg is érkezett. Ugyanis a sajószentpéteri sportcsarnokban 2016. szeptember 10-én, délután két órától, második alkalommal is megrendezték az egykor sikert sikerre halmozó Borsodi Bányász ökölvívó szakosztály alapítójáról, a helyi ökölvívó élet megteremtőjéről, Haris Lászlóról elnevezett országos ökölvívó emléktornát.
Az első emléktorna sikerét látva a szervezők (a Sajószentpéteri Kulturális és Sportközpont, az egri székhelyű Észak-magyarországi Ökölvívó Régió Központ, valamint a Haris család) nyomban elhatározták, hogy hagyományt kívánnak teremteni az eseményből, és minden évben meg szeretnék rendezni. Az időpont kiválasztásában a bányász hagyományok tisztelete, a sportkör egykori sikereire való emlékezés, és a jó értelemben vett nosztalgia is szerepet játszott: legyen bányásznapon, vagy ahhoz közel eső hétvégén.
Az idei programban hét bemutató mérkőzést bonyolítottak le a rendezvényt megtisztelő Haris család, és a tavalyinál valamelyest mérsékeltebb számú közönség előtt. A jelenlévők üdvözlése és a pofonok kiosztása között egy 2007-ben készült felvételt tekinthettünk meg Haris László Pro Urbe-díjának átadásáról, amiből átfogó képet kaptunk a kultúra és a sport terén kifejtett magas színvonalú tevékenységéről is.
A ringben a Sajószentpéteri Szabadidő Sportegyesület két felnőtt versenyzője mellett serdülő, ifjúsági, és junior korcsoportban gyöngyösi, mezőkövesdi, szikszói, miskolci, valamint salgótarjáni öklözők bizonyíthatták tehetségüket. A jó iramú, időnként színvonalas mérkőzéseken a küzdelem mellett a technika, és az erő is meg-megcsillant. Bizonyítja ezt a három technikai KO-val véget ért csata is. A mérkőzések és a menetek között újra megtapsolhattuk az egykori (ezúttal csak a nézőtéren helyet foglaló) első osztályú, és válogatottat is megjárt bunyósainkat.
Az utolsó gongszót követően kiosztották még a korcsoportok legeredményesebb versenyzőinek járó serlegeket is. Ezután a résztvevő versenyzőket és szakembereket egy vendéglátással egybekötött beszélgetésre invitálták, miközben a szervező régióközpont képviselője a közönségtől bíztató ígérettel köszönt el: „egy év múlva, népesebb mezőnnyel újra találkozunk”. Ehhez én csak annyit tehetek hozzá, hogy remélhetőleg több egykori öklöző és hazai néző részvétele mellett.
2016. szeptember 12.
Kiss BarnabásMegosztás Facebook-onVissza
Ismét elindult a bal
És jó néhányszor pontosan meg is érkezett. Ugyanis a sajószentpéteri sportcsarnokban 2016. szeptember 10-én, délután két órától, második alkalommal is megrendezték az egykor sikert sikerre halmozó Borsodi Bányász ökölvívó szakosztály alapítójáról, a helyi ökölvívó élet megteremtőjéről, Haris Lászlóról elnevezett országos ökölvívó emléktornát.
Az első emléktorna sikerét látva a szervezők (a Sajószentpéteri Kulturális és Sportközpont, az egri székhelyű Észak-magyarországi Ökölvívó Régió Központ, valamint a Haris család) nyomban elhatározták, hogy hagyományt kívánnak teremteni az eseményből, és minden évben meg szeretnék rendezni. Az időpont kiválasztásában a bányász hagyományok tisztelete, a sportkör egykori sikereire való emlékezés, és a jó értelemben vett nosztalgia is szerepet játszott: legyen bányásznapon, vagy ahhoz közel eső hétvégén.
Az idei programban hét bemutató mérkőzést bonyolítottak le a rendezvényt megtisztelő Haris család, és a tavalyinál valamelyest mérsékeltebb számú közönség előtt. A jelenlévők üdvözlése és a pofonok kiosztása között egy 2007-ben készült felvételt tekinthettünk meg Haris László Pro Urbe-díjának átadásáról, amiből átfogó képet kaptunk a kultúra és a sport terén kifejtett magas színvonalú tevékenységéről is.
A ringben a Sajószentpéteri Szabadidő Sportegyesület két felnőtt versenyzője mellett serdülő, ifjúsági, és junior korcsoportban gyöngyösi, mezőkövesdi, szikszói, miskolci, valamint salgótarjáni öklözők bizonyíthatták tehetségüket. A jó iramú, időnként színvonalas mérkőzéseken a küzdelem mellett a technika, és az erő is meg-megcsillant. Bizonyítja ezt a három technikai KO-val véget ért csata is. A mérkőzések és a menetek között újra megtapsolhattuk az egykori (ezúttal csak a nézőtéren helyet foglaló) első osztályú, és válogatottat is megjárt bunyósainkat.
Az utolsó gongszót követően kiosztották még a korcsoportok legeredményesebb versenyzőinek járó serlegeket is. Ezután a résztvevő versenyzőket és szakembereket egy vendéglátással egybekötött beszélgetésre invitálták, miközben a szervező régióközpont képviselője a közönségtől bíztató ígérettel köszönt el: „egy év múlva, népesebb mezőnnyel újra találkozunk”. Ehhez én csak annyit tehetek hozzá, hogy remélhetőleg több egykori öklöző és hazai néző részvétele mellett.
2016. szeptember 12.
Kiss BarnabásMegosztás Facebook-onVissza