ÖnkormányzatPolgármesteri Hivatale-ügyintézésKözérdekű adatokVálasztási információkTérfigyelő Kamera rendszerHíreinkGalériaDokumentumtárX
2020. június 4. (csütörtök) 14:10

Kerek, de szomorú évforduló

news/654/654_0.jpgÉppen 100 éve írták alá Versailles Nagy Trianon-kastélyában az első világháborút lezáró békediktátumot. Amint az a korabeli írásokból ismert, a magyar delegációt vezető Benárd Ágost nem volt hajlandó asztalhoz ülni, és a békediktátumot aláírni, a győztes hatalmak mégis ráerőltették hazánkra, helyrehozhatatlan károkat okozva ezzel. Az ország területének kétharmada, a lakosságnak pedig több mint a fele került egyik napról a másikra egy idegen hatalom felségterületére. A területi veszteség az ipar harmadát, valamint a nemzeti jövedelem kétharmadát tette semmivé, miközben 1,5 millió magyar egybefüggő tömbben szorult a határainkon túlra, mivel ők korábban a határmenti településeken éltek. Idegen hatalmak döntöttek több mint 10 millió magyar sorsáról, hiszen amikor 1919-ben a békekonferencia megkezdődött és határoztak a békekötés feltételeiről, magyar küldöttség nem volt jelen a tárgyalóasztalnál. Csehszlovákia megkapta a Felvidéket, a Kisalföld északi felét, valamint Kárpátalját. Romániáé lett az Alföld pereméig Erdély és Kelet-Bánát. Ausztria egy nyugat-magyarországi sávot kapott, miközben a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság kapta meg Horvátországot, Bácskát, Nyugat-Bánátot, Zala nyugati részét, a Muraközt és az úgynevezett Baranya-háromszöget. Kisebb területrészeket (Szepes és Árva vármegyék egy része) Lengyelországhoz is csatoltak. Hiába eltelt időközben 100 esztendő, ez a területi csonkítás mind a mai napig vérző seb a magyar társadalom testén. Jól példázza ezt az a telefonos közvélemény-kutatás is, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) végzett az elmúlt hetekben. A felmérésből kiderül, hogy a magyarok 94 százaléka tartja igazságtalannak és túlzónak a békeszerződést, a válaszadók 85 százaléka pedig úgy véli, Magyarország legnagyobb tragédiája volt ez a békediktátum. Úgy vélem, ez az eredmény nem meglepő, az azonban mindenképpen példanélküli, hogy a szlovák kormányfő, Igor Matovic június 2-án, a pozsonyi várba invitálta a szlovákiai magyarok jeles képviselőit. Politikusok, művészek, tanárok, tudósok és az egyházak elöljárói alkották azt a mintegy 100 fős csoportot, akik a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulója miatt érkeztek a történelmi épületbe. Igor Matovic ünnepi beszédében a következőket mondta: „Értem és érzem a magyarság Trianon miatti fájdalmát, ám a magyar és a szlovák népnek ma és a jövőben is meg kell találnia a közös hangot”! Úgy vélem, ezt a közös hangot a Magyar Országgyűlésben tevékenykedő politikusoknak sem ártana a jövőben megtalálni.

Dr. Faragó Péter polgármester

Vissza