2016. szeptember 5. (hétfő) 12:00Jó szerencsét!
Bár a második világháború előtt is volt már (egyes vidékeken eltérő időpontban) bányásznap, igazából 1951-től tartják számon, amióta – a Tatabányán 1919. szeptember hatodikán eldördült csendőrsortűz áldozatainak emlékére – egységesen szeptember első vasárnapján rendezik meg.
Idén hatvanhatodik alkalommal emlékeztek meg a bányászok küzdelmes munkájáról, tisztelegve azok emléke előtt is, akik az „Utolsó Jó szerencsét” köszöntéssel már végleg elmentek közülük. Legtöbb helyen már csupán a hagyomány tisztelete, ápolása miatt, hiszen a szénbányák bezárásával ezt a nehéz, és veszélyes szakmát még a bányászok védőszentje, Szent Borbála sem tudta megmenteni. Időnként zajlanak kísérletek a bányászat felélesztésére, akár eredménnyel kecsegtetőek is, ám véghezvitelükhöz (csakúgy, mint egykor a bezárásokhoz) a szentekénél kiszámíthatatlanabb (vagy nagyon is kiszámítható) politikai, gazdasági akarat szükséges. Sajószentpéter azon egykor virágzó bányavidékek közé tartozik, ahol az emberek porcikáiba mélyen beivódtak a bányász hagyományok, és minden évben megemlékeznek erről az ünnepről – sajnos egyre inkább már csak az utódok.
2016. szeptember 2-án pénteken a Bányász emlékmű előtti téren délután fél hatkor kezdődött a bányásznapi megemlékezés. Az érkező vendégeket a Lendvai Péter karnagy dirigálta Perecesi Bányász Koncert Fúvószenekar térzenével fogadta, majd a Sajógyöngye népdalkör Komárom és Borsod megyei bányászdalokból álló csokrot nyújtott át nekik.
Rabi Ferenc, a Bánya- Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete elnökének ünnepi beszédében a dicső múltról való emlékezés mellett bíztató jövőről is tett említést. A Miértünk Sajószentpéterért Alapítványnak a Bányász emlékmű létrehozásában, és a bányász hagyományok ápolásában végzett sok éves kimagasló tevékenységéért emlékplakettet adott át. Néma főhajtással emlékezett meg az elhunyt bányászokról, és a bányaszerencsétlenségek áldozatairól is, akiknek emlékére ezt követően (a BDSZ mellett) helyi szervezetek és civilek helyeztek el koszorúkat az emléktábla talapzatán.
Az ünnepi megemlékezés zárásaként a fúvószenekar eljátszotta a bányász himnuszt, majd a művelődési ház galériájában Rabi Ferenc megnyitotta Tölczéki Ferenc sajószentpéteri amatőr festőművésznek a bányász életet és a bányászat történelmét megörökítő képeiből nyílt kiállítását.
Végül két „sajószentpéteri” kitüntetésnek örülhetünk: augusztus 20-án dr. Csőke Barnabás, bányamérnök, a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara Nyersanyag-előkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézetének professor emeritusa a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét, a megyei bányásznapon Szendrőben pedig Veres Jánosné megyei szintű elismerést vehetett át. Szívből gratulálunk, további életükhöz erőt, egészséget kívánunk nekik. És „Jó szerencsét!”
2016. szeptember 5.
Kiss Barnabás