2021. május 11. (kedd) 06:05
A „mezőgazdaságra hasznos madarak” védelmében 1902-ben, Párizsban megkötött egyezmény adott ötletet Chernel István neves ornitológusnak, hogy még az évben megrendezze az első Madarak és Fák Napját.
„Évente egy nap szenteltessék a madarak és fák védelmében”. Ezekkel a szavakkal kardoskodott megyénk nagy természettudósa, Herman Ottó a nap mellett, amelyet 1906-ban Apponyi Albert által kiadott rendelettel beiktattak a hivatalos iskolai ünnepek sorába. A nap jelentősége az első világháború után valamelyest csökkent, míg Klebelsberg Kunó a nagy előd Apponyi (aki „a magyar erdők, mezők dalos madarainak és a fáknak megvédelmezését kívánta elérni akkor, amikor a fogékony gyermeklelket a madarak és fák szeretete felé igyekezett gyöngéden hajlítani”) tiszteletére 1931-ben újabb rendeletben azt meg nem erősítette.
A Madarak és fák napja, Magyarország legrégebbi zöld ünnepe, a Föld napja mellett, a 120 évvel ezelőtt lefektetett célokkal ma is tovább él, egy 1994-es miniszteri rendelet, és a hatályos természetvédelmi törvény szerinti dátuma május 10-e.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-ben elindította az „Év madara” című programját, amelyben minden évben kiválasztanak egy veszélyetetett madarat, ráirányítva a társadalom, és elsősorban azok figyelmét, akik legtöbbet tehetnének a védelmükért. 2011 óta három ajánlott ritka faj közül (idén a cigánycsuk, a kis őrgébics és a sordély) internetes szavazással lehet kiválasztani az év madarát (2021-ben a cigánycsuk lett, amely történetesen nem fákon él).
Az Országos Erdészeti Egyesület pedig 2013 óta idén már nyolcadik alkalommal tette lehetővé, hogy honlapon szavazzanak a következő év fafajára az erdész szakemberek és a természetet kedvelők. Ez alapján 2021-ben az év fája címet a lisztes berkenye érdemelte ki, megelőzve a kecskefűz és fehér nyár fajokat.
A természetre, a körülöttünk és velünk élő állatokra, növényekre, azok védelmére nem elég csupán a fenti két ünnepnapon, és néhány ilyen akció alkalmával figyelnünk, mindennapos tevékenységként kellene tudatosulni mindenkiben. A természet leigázása, kizsákmányolása helyett inkább ismerjük meg jobban a törvényeit, és éljünk együtt azokkal. Mert – mint az egyre több figyelmeztető jelből látnunk kellene - ez a Föld, és az emberiség tovább élésének egyetlen útja. Hallgassunk hát Koncz Zsuzsára:
„Csak annyit kérek
tőled, ha érted:
Ne vágj ki minden fát
Legalább néha- néha
lazíts egy félórát!”
Madarak és fák napja
A „mezőgazdaságra hasznos madarak” védelmében 1902-ben, Párizsban megkötött egyezmény adott ötletet Chernel István neves ornitológusnak, hogy még az évben megrendezze az első Madarak és Fák Napját.
„Évente egy nap szenteltessék a madarak és fák védelmében”. Ezekkel a szavakkal kardoskodott megyénk nagy természettudósa, Herman Ottó a nap mellett, amelyet 1906-ban Apponyi Albert által kiadott rendelettel beiktattak a hivatalos iskolai ünnepek sorába. A nap jelentősége az első világháború után valamelyest csökkent, míg Klebelsberg Kunó a nagy előd Apponyi (aki „a magyar erdők, mezők dalos madarainak és a fáknak megvédelmezését kívánta elérni akkor, amikor a fogékony gyermeklelket a madarak és fák szeretete felé igyekezett gyöngéden hajlítani”) tiszteletére 1931-ben újabb rendeletben azt meg nem erősítette.
A Madarak és fák napja, Magyarország legrégebbi zöld ünnepe, a Föld napja mellett, a 120 évvel ezelőtt lefektetett célokkal ma is tovább él, egy 1994-es miniszteri rendelet, és a hatályos természetvédelmi törvény szerinti dátuma május 10-e.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-ben elindította az „Év madara” című programját, amelyben minden évben kiválasztanak egy veszélyetetett madarat, ráirányítva a társadalom, és elsősorban azok figyelmét, akik legtöbbet tehetnének a védelmükért. 2011 óta három ajánlott ritka faj közül (idén a cigánycsuk, a kis őrgébics és a sordély) internetes szavazással lehet kiválasztani az év madarát (2021-ben a cigánycsuk lett, amely történetesen nem fákon él).
Az Országos Erdészeti Egyesület pedig 2013 óta idén már nyolcadik alkalommal tette lehetővé, hogy honlapon szavazzanak a következő év fafajára az erdész szakemberek és a természetet kedvelők. Ez alapján 2021-ben az év fája címet a lisztes berkenye érdemelte ki, megelőzve a kecskefűz és fehér nyár fajokat.
A természetre, a körülöttünk és velünk élő állatokra, növényekre, azok védelmére nem elég csupán a fenti két ünnepnapon, és néhány ilyen akció alkalmával figyelnünk, mindennapos tevékenységként kellene tudatosulni mindenkiben. A természet leigázása, kizsákmányolása helyett inkább ismerjük meg jobban a törvényeit, és éljünk együtt azokkal. Mert – mint az egyre több figyelmeztető jelből látnunk kellene - ez a Föld, és az emberiség tovább élésének egyetlen útja. Hallgassunk hát Koncz Zsuzsára:
„Csak annyit kérek
tőled, ha érted:
Ne vágj ki minden fát
Legalább néha- néha
lazíts egy félórát!”
Kiss Barnabás
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza