Sajószentpéter anno (50. rész)

A község szociográfiai leírása 1939

Sorozatunk legutóbbi három részében az újságírás – műfajánál fogva – legszigorúbban a tényekre alapozó formájával, a szociográfiai riporttal ismerkedtünk meg. Folytassuk most a sort egy (évszám szerint az élre kívánkozó) negyedikkel, amely a település 83 évvel ezelőtti állapotát írja le.

A Csíkvári Antal által szerkesztett „Vármegyei Szociográfiák” sorozatnak 1939-ben, Miskolcon megjelent V. kötete – amely a megyénknek és településeinek leírását tartalmazza – értelemszerűen a „Borsod vármegye” címet viseli. Ennek „Községi adattár” című IV. részében (Dr. Klein Gáspár – Péchy-Horváth Rezső munkája) részletesen olvashatunk településünkről is.

Bár minden fejezete nagyon sok hasznos információt hordoz, terjedelmi okok miatt most a csupán egyet emeltünk ki, amely az 1939. évi fontosabb adatokat tartalmazó aktuális sajószentpéteri tükör:

„Sajószentpéter:

(…)

A hasonnevű járás székhelye. Mellette folyik a Sajó és Boldva folyó. Lakosainak száma 5842 lélek (2898 férfi, 2944 nő), akik 1155 belterületi és 41 külterületi házban laknak. Vallás szerint: 2661 rk. /római katolikus/, 2263 ref. /református/, 217 gk. /görög katolikus/, 92 ág. ev. /ágostai hitvallású evangélikus/, 12 gkel. /görög keleti/, 597 zsidó és 21 egyéb. A községben négy egyház van: ref., rk., zsidó és baptista.
Területe 6680 kat. h. /katasztrális hold/, amelyből szántó 4207, rét 516, szőlő 252, legelő 886, erdő 93, kert 249, terméketlen terület 479 h. /hektár/. A nagyközséghez tartozik még a Dusnok-puszta. Nagybirtok nincsen, középbirtok 7 van, összesen 2224 h. területtel. 50-100 h. közötti földbirtok 6 van, 20-50 h. közötti kisbirtok pedig 21. Van még ezenkívül 1376 törpebirtok is, átlagosan 2 h. földdel. Erdőtulajdonos 1 van. 20 h.-on felüli bérlet 4, összesen 1144 h. területtel.
Több orvos, állatorvos, szülésznő és két gyógyszertár van a községben. Iskoláinak száma 5 (4 felekezeti és 1 állami), összesen 18 tanteremmel és14 tanerővel. Van még továbbképző iskolája, iparostanonciskolája, óvodája és koedukációs polgári iskolája 5 tanerővel. Iskolán kívüli népművelés folyik. Kulturális intézményei: a Sajószentpéteri Olvasókör, Iparoskör, a Falu Szövetség helyi csoportja, a Bányatelepi Sportegyesület és a levente egyesület.
Vasútállomása a miskolc-bánrévei vonalon van. A MÁVAUT társasgépkocsi járatai naponta érintik.
A kereskedők a Kereskedelmi Testületben tömörültek, az iparosok az általános ipartestületben.
2 helyi pénzintézet is működik: a Sajószentpéteri Takarékpénztár és a Sajószentpéteri Hitelszövetkezet, ezenkívül a „Hangya” szövetkezet is fiókot tart fenn. Kereskedőinek száma: 55, italmérő 11 van, továbbá 2 szálló. Iparosainak száma 65 (asztalos 6, cipész 13, borbély 7, bádogos 2, kovács és lakatos 3, kerékgyártó 3, bognár 2, kőműves 8, sütő 3, nyomdász 1, órás és műszerész 3, szobafestő 3, villanyszerelő 1, hentes és mészáros 5, szikvízgyártó 4, kéményseprő 1).
A nagyközségben gyáripari üzem is van és pedig a Hazai Mechanikai Palackgyár. A gyár tekintélyes számú munkásnak ad állandóan munkát és keresetet. A másik a villamos műmalom, amely mellett még egy vízimalom is dolgozik. A határban van a Borsodi Szénbányák Rt. bányatelepe.
A község piaca helyben van, ezenkívül évente ötször tartanak országos kirakó-vásárt. Állatállománya: 380 ló, 980 szarvasmarha, 1350 juh, 1491 sertés és 46 kecske.
Sajószentpéternek 680 katonája harcolt a világháborúban. Hősi halált halt ezek közül 89, hadirokkant lett 57, vitéz 8.
A község nevezetes szülötte: Lévay József, a kiváló költő. Nemesi családok: négyesi Szepessy-, pazonyi Elek-, kiscsoltói Ragályi-, gyülvészi Dadányi- és a Gedeon-család.”

/ A katasztrális (vagy kateszteri) hold területmérték, amely 1600 négyszögölnek, 0,575 hektárnak vagy 5754,642 négyzetméternek felel meg. /

Kiss B.