Sajószentpéter anno (70. rész)

Egy másfajta széncsata

Sorozatunkban már több ízben foglalkoztunk Magyarország világháború utáni újjáépítéséről, különösen a bányászatot, így Sajószentpétert is közvetlenül érintő termelési versenyről, a széncsatáról. A bányászok a föld mélyéről igyekeztek minél több szenet kitermelni, hogy az alapvető infrastruktúra (áramtermelés, közlekedés) helyre állhasson, majd megindulhasson az ipari termelés. Sanyarú körülményeik mellett azon fáradoztak, hogy egyre nagyobb mennyiségű fekete gyémánt kerüljön a vagonokba, ami abban az időben nagyon jó cserealapnak számított, hiszen ők élelmet, ruházatot kaptak érte cserébe. Ezt azonban tudták a nincstelen tömegek is, és akár életük veszélyeztetése árán is a szénszállítmányok rendszeres megdézsmálásával szerezték be maguknak a fűtéshez, főzéshez nélkülözhetetlen meleget. Nem beszélve azokról, akik egymással versenyezve, szekérszám hordták eladni Miskolcra, (a mostani Petőfi tér helyén lévő egykori) szénpiacra. Természetesen a pohár egyszer aztán betelt, és több fronton is megindult a harc ennek a másfajta „széncsatának” a szereplői ellen. Erről olvashattak az olvasók 76 évvel ezelőtt, a Szabad Magyarország 1947. március 15-i számában:

„500 vagon szén tűnt el ezen a télen
Erélyes harc indul a széntolvajlás ellen
Fontos intézkedéseket léptetett életbe a MÁSz, a főispán, a vasút és a rendőrség

A borsodi bányai kerületben nagyon elharapóztak a szénlopások. Ez súlyos gondot okoz a MÁSZ kerületi igazgatóságának, a rendőrségnek és az összes hatóságoknak. Jelentékeny kár éri az államot a bűnesetek folytán. Számítások szerint eddig
ebben az évadban mintegy 600 vagon szén tűnt el a tolvajok kezén.
Egyes helyeken, mint például Sajószentpéteren valósággal külön feketekereskedelmi társaságok alakultak az eltulajdonított fekete gyémántok forgalomba hozására.

Dr. Krausz Sándor, a bányakerület igazgatója elmondotta, a munkatársunknak, hogy erélyes intézkedéseket tettek a széntolvajlás megakadályozására. Kérésére Oszip István közellátási kormánybiztos elvtárs elrendelte, hogy a jövőben a tengelyen szállított szenet is igazolványokkal lássák el a kiadó bányák.

Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy a szén tengelyen történő fuvarozásához semmiféle engedély nem volt szükséges, csak a vasúti szállítást kötötték különleges igazolványhoz. Ezentúl barna, illetőleg fehér színű utalványokkal kísérik majd a kocsin szállított szenet is, ha magánforgalomba került, illetve, ha mint illetményszén kerül kiadásra.

Ha ilyen igazolványt a szállítmány kísérők nem tudnak majd felmutatni, akkor a szenet elkobozzák, a szállítmányozók ellen pedig a legerélyesebb eljárás indul meg. Súlyosabb esetben a rendőrség internáltatáshoz folyamodik majd.
A rendőrség részéről dr. Hegedűs László főkapitány elvtárs megígérte, hogy fokozott ellenőrzést léptet ételbe. Azt tervezik, hogy a miskolci vámoknál külön szénellenőrző rendőrőrsöket állítanak fel.

Más intézkedéseket is tesztnek, így például Sajószentpéteren és más átmenő vasúti állomásokon nem vesztegelnek majd a szénszállító vagonok hosszú ideig, hanem egy-két órán belül tovább futnak, hogy a kocsik megdézsmálására ne maradjon idő.”

 Kiss B.