Sajószentpéter anno (83. rész)
A Népbíróság Sajószentpéteren
Sorozatunk előző részében a háború utáni közellátási nehézségeket ismerhettük meg, most nézzük meg az akkori élet egy másik vetületét: a rend fenntartását. A rendőrség, és a katonaság újjászervezése mellett létrehozták az 1945-1950 között működő népbíróságokat. Azzal a céllal, hogy „a győztesek felelősségre vonják a második világháború idején általuk háborús és népellenes bűnöknek minősített cselekmények valódi vagy vélt elkövetőit.” Sajószentpéteren és környékén történt eseteket (a felállított 24 szervezet közül) a Miskolci Népbíróság tárgyalta, amely nem maradt munka nélkül, az egyik legismertebb ügyet éppen Sajószentpéteren tárgyalta.
Ezt az Észak-magyarországi sajtóban is nyomon lehetett követni:
1945. május 16. Felvidéki Népszava:
„Letartóztatták egy volt sajószentpéteri munkásszázad parancsnokát
A sajószenpéteri rendőri kirendeltség megkeresésére a debreceni rendőrség politikai osztálya szerda reggel előállította Szórád Ferenc operaénekes, tartalékos századost. A rendőrségről Szórád a katonai hatóságok őrizetébe került…”
1945. július 31. Szabad Magyarország:
„Sajószentpéteren tárgyalja ma a Népbíróság Szórád Ferenc hadiüzemi parancsnok népellenes bűnügyét
A miskolci Népbíróság II. számú. tanácsa dr. Rázsó Gyula vezetőbíró elnökletével ma Sajószentpéterre szállt ki, hogy ott tárgyalja le Szórád Ferenc százados, a borsodi szénbányák és közüzemek volt hadiüzemi parancsnokának népellenes ügyét. A kiszállást az tette szükségessé, mert a tanúk mind Sajószentpéterről és környékéről valók, így idő- és költségkímélés szempontjából célszerűbb volt a helyszíni tárgyalás.
A vádirat szerint Szórád Ferenc, mint hadiüzemi parancsnok, a munkásságot terrorizálta, a legkisebb szabálytalanságot is szigorúan megbüntette, sőt egyeseket tettlegesen bántalmazott. A német csapatok távozásakor, a bányákat és az üzemeket fel akarta robbantani, de az üzemek vezetői ezt megakadályozták.
Szórád tehát közhivatali ténykedése alatt a nép ellen irányuló törvények és rendeletek végrehajtásában a számára előírt ténykedést túlhaladva személyes szabadságot és emberek testi épségét sértő működést fejtett ki, sőt anyagi romlásukat is elősegítette.
Minthogy közel 35 tanú kihallgatását eszközli Sajószentpéteren a Népbíróság, ítélet csak a délutáni órákban várható.”
1945. augusztus 1. Szabad Magyarország:
„Tizenkét évi fegyházra ítélték Szórád Ferenc sajószentpéteri hadiüzem parancsnokot
Sajószentpéter, július 31.
A miskolci Népbíróság II. számú tanácsa dr. Rázsó Gyula vezetőbíró elnökletével — mint jelentettük — hétfőn Sajószentpéterre szállt ki, hogy a helyszínen tárgyalja le Szórád Ferenc százados, a sajószentpéteri bányák és üzemek volt hadiüzem biztosának népellenes bűnügyét. A Népbíróság tagjait a helybeli Nemzeti Bizottság elnöke fogadta. A községháza nagyterme, ahol a tárgyalást tartották, zsúfolásig megtelt tanukkal és érdeklődőkkel.
Szórád ellen az volt a vád, hogy embertelenül bánt a munkássággal, a legcsekélyebb okért durván leszidta, büntette, sőt bántalmazta őket, több munkást pedig hadbíróság elé állíttatott.
A vádlott azzal védekezett, hogy felsőbb parancsra cselekedett, a bányák felrobbantását pedig megakadályozta. Tagadta a munkásokkal szembeni kegyetlen magatartás vádját. Ezzel szemben a nagy számban kihallgatott tanúk igazolták, milyen durván és gorombán bánt velük a volt hadiüzemi parancsnok.
Sorra büntette, internáltatta, hadbíróság elé állíttatta a munkásokat és akadt olyan munkás, akit egészen csekély okokért két évre ítélt el a hadbíróság. A sajószentpéteri üveggyárban külön fogdát rendezetett be, ahová este büntetésül bezáratta a munkásokat és reggel onnan kellett menni munkahelyükre. A4x4 méteres fogdában, ahol legfeljebb 6 ember számára lett volna hely, gyakran 20-28 ember szorongott összezsúfolva.
Üres óriáikban Szórád fasiszta szellemű, a szovjet és a demokrácia ellen uszító előadásokat rögtönzött a munkásoknak. A gyár saját sertéstenyésztőjében megdögöltek a sertések, de nem engedte húsukat kiméretni a munkásoknak. Ezzel szemben a budapesti igazgató autón vitte el magával a sertéshúst és zsírt.
A bíróság a tanúvallomások alapján bűnösnek mondotta ki Szórád Ferencet népellenes bűntettben és azért
12 évi fegyházra ítélte.
Dr. Exner Lajos népügyész megnyugodott az ítéletben, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. A közönség, amely tárgyalás közben élénken tüntetett egyes mentőtanúk és a védő kijelentései ellen, lelkes éljenzéssel fogadta a Népbíróság ítéletét”
Kiss B.
A kép illusztráció!
Kép forrás: Fortepan / Mészáros Judit